Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.

Irományszámok - 1901-406

406. özám. 281 2-ik melléklet á á06. számú irományhoz. Indokolás, a dunai halászat védelme és kihasználása tárgyában „Rumániával 1903. évi január hó 31-én kötött halászati egyezmény" beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslathoz. Midőn a rumán királysággal a megerősités fentartása mellett kötött halászati egyezményt a mellékelt törvényjavaslattal beczikkelyezés végett tisztelettel előterjeszteném, mindenekelőtt a kérdéses egyezmény keletkezésének történetét van szerencsém vázolni: A dunai halászat nagy fontossága s az a bizonytalan állapot, a melybe az egységes kezelés hiánya ezt a termelési ágat sodorta, már régóta követeli a szükséges intézkedéseket. A halászatról szóló 1888. évi XIX. t.-cz. 71. §-a azt az intézkedést tartalmazza, hogy az országos határt képező folyókon a halászatnak egyöntetű elvek alapján leendő gyakorlása érdekében a szomszédos államokkal egyezség kisérlendő meg. Halászati törvényünk életbeléptetése után részünkről meg is történt a. kezdeményező lépés, hogy az érdekelt parti államokkal a; dunai halászat üzemét illető egységes rendelkezések czéljából egyezmény köttessék. Rumániának akkor még halászati törvénye nem lévén, erre 1896-ig kellett várnunk. Miután a rumán halászati törvény életbeléptetésével eltűntek azok az akadályok, a melyek a két ország között a halászatra vonatkozó egyezmény megkötését gátolták, a tárgyalás fonala újból fölvétetett s a halászati törvények főelveinek figyelembe vételével kidolgozott egyezmény-tervezet elkészült. Rumania kormánya kijelentette, hogy valamennyi halfaj között, a melyek a Dunát népesitik, a tokfélék (acipenseroidák) a legkeresettebbek, ennélfogva a legnagyobb védelmet is kívánják, mert nagy piaezi áruk azt bizonyitja, hogy mindig jobban pusztulnak s teljesen el is tűnnének, ha a régi rendszerű üzem továbbra is megengedtetnék ; az egyezménynek tehát főleg a Dunára kellene irányulnia s a tokfajokhoz számitott halfajokra, a nélkül, hogy figyelmen kivül hagyatnának a többi fajok, mint a ponty, a süllő, a czompó stb., a melyekre szintén ki kellene a védő rendelkezéseket terjeszteni. A rumán kormány javaslata egyes részleteiben eltérő volt ugyan a magyar kormány javaslatától, mindazáltal a további tárgyalások alapjául elfogadhatónak látszott s a magyar kormány ellenjavaslatait, a melyek szerint az egyezmény kifejezetten csak a Danának magyarországi és rumániai szakaszára vonatkozó hatálylyal köttetnék meg, — azzal a kivánsággal juttatta el a rumán kir. kormányhoz, hogy abban az esetben, ha ezeket a javaslatokat teljesen magáévá nem tehetné, úgy azoknak szóbeli tárgyalásához járuljon hozzá. Főrendi iromány. XIII. 1901—1906. 3(i