Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.
Irományszámok - 1901-391
391. szám. 215 tok tehát nemcsak szellemi, hanem anyagi támogatásban részesitendők egyrészt a szükséges tőke előlegezése, másrészt a netán mutatkozó anyagi hiányok pótlása útján. A tejgazdaság támogatására szolgáló két millió korona ennélfogva felerészben vajtermelő központok, sajtgyárak és sajttelepek, valamint tejgazdasággal kapcsolatos egyéb vállalatoknak előlegezendő és részben mérsékelt kamatozású, részben kamatmentes és megfelelően biztosított kölcsönök engedélyezésére lesz fordítandó. Másik felerésze pedig tejszövetkezetek alakításához és ezek fentartásához szolgáltatja az eddig nélkülözött anyagi eszközöket. A tejgazdasági üzem szoros kapcsolatban függ össze a mezőgazdaság minden szervével s ennélfogva annak fellendítése egyértelmű az általános mezőgazdasági állapot fellendítésével. Minden e czélra történt befektetés gazdag gyümölcsöt terem, de csak azon esetben remélhető a kívánatos gyors fejlődés, ha a fentebb jelzett támogatás nyújtható lesz, mert a tejgazdaságot űző kisgazdák, kiknek bevonása biztosithatja csak a tömegtermelést, melyet közgazdasági érdekből elérni törekedünk, anyagi helyzetüknél fogva nem képesek csupán önerejükkel a szükséges befektetéseket eszközölni. Termelő és értékesítő szövetkezetek támogatása 2,000.000 K költséggel van tervbe véve. A termelés tökéletesedésével, a technikai vívmányok haladásával a mezőgazdasági termelés mindinkább az ipari tevékenység jellegét ölti fel, a mely nagyobb befektetéssel dolgozik, de a tömegesebb termelés révén az előállitási költséget aránylag csökkenti. Egy-két példa gyanánt szolgálhatnak a vetőgép, cséplőgép, gőzeke, tejfölöző gép, komló-szárító stb. stb. használata. A kis termelő ezeket nem szerezheti be, mert nincs elegendő pénze hozzá, de még ha volna is, kis mennyiségben való termelésnél nem gazdaságos a drága eszközök beszerzése és használata, mivel a beszerzés kamatterhet és amortizálását a csekély mennyiségű termény nem birja el. Ily esetekben a gazdák szövetkezése módot ad arra, hogy a kis termelő is részesüljön a nagy tőke előnyeiben. A termelő szövetkezetek vagy a velők egy czélt szolgáló alkalmi társulások létrejövetelének legfőbb akadálya az, hogy az érdekelt gazdaközönség a nagyobb befektetéshez szükséges tőkét nem képes sem a sajátjából előteremteni, sem hitel útján megszerezni. Ily esetben, ha a társulás szükséget pótol és gazdaságosnak ígérkezik, az országos közgazdasági alap lépne közbe azzal a támogatással, hogy a közös befektetéshez szükséges tökét vagy annak egy részét az érdekelteknek mérsékelt kamatlábú, szükség esetén kamatmentes kölcsön útján bocsátaná rendelkezésre, a mit az illetők az. e néven elért jövedelemszaporulatból törleszthetnek. Hasonló az eset az értékesítés terén. A gazdasági fejlődésben mindinkább az az irány érvényesül, hogy az értékesítést elkülönítsük a termeléstől és annak munkáját kellő tőkeerővel és szakértelemmel felruházott külön szervekre bízzuk. Ezek a szervek : a termelők szövetkezése és a kereskedelem. Mind a kettőnek megvan a maga jelentősége és hivatása. Az értékesítés első stádiumában, midőn â termény forgalmi árúczikké lesz, nagy fontossággal bir az üzletvitel teljes ellenőrzése. A tojásgyüjtő állomások szervezésénél, a tejszövetkezet ík vajkészitő telepeinél még szükséges a beszolgáltatott nyers anyag termelőit egyénenkint ismerni s ez által az árút ellenőrizni és az értékesítési árak osztályozásával őket a minőség javitására serkenteni. Az értékesítés későbbi stádiumában, a hol a mozgékonyság a piaczi conjuncturák gyors felhasználása szükséges, lép előtérbe a kereskedelem hivatása.
