Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.
Irományszámok - 1901-391
214 391. szám. Erre a czélra szolgálna az elöl emiitett 2,000.000 K, a mely összeg, miután az állami kamatmentes kölcsönök visszafolyó részletei ismét az alapban nyernek elhelyezést, újabban alakuló pinczeszövetkezeteknek szükséges további hasonló kölcsönök nyújtására adnák meg a folytatólagos fedezetet. A pinczeszövetkezetek tervezett segélyezése a phylloxera által elpusztított szőlők felújításának előmozdításáról szóló 1896: V. t.-cz. 1. §-a d) pontjának is megfelel, mely a földmivelésügyi ministert arra utasítja, hogy a felújított szőlők vidékein mozdítsa elő a pinczeegyletek felállítását, esetleg segélyezze is azokat. m A szövetkezetek ezen tervezett segélyezésével sem a gazdasági, sem pedig a hivatásszerű ipari és kereskedelmi borértékesítés közti harmónia nem zavartatnék meg, hanem ellenkezőleg szolgálni kívánván az előbbi érdeket, azzal együtt előmozdítaná s azzal összhangba hozná az utóbbit is, s kétségtelen, hogy ezen az úton, ha nem is érjük el minden baj megszüntetését, de mégis legalább sikerülni fog a borértékesítés mai szervezetlenségét enyhíteni s ezen a téren egy nagy lépéssel előbbre haladni. A tejgazdaság fejlesztése nem eléggé méltányolható mezőgazdasági érdek. Nemcsak a tej és termekeinek megfelelő módon való értékesítéséből befolyó jövedelem biztosítása és fokozása tekintetéből, hanem és talán főleg azért, mert e réven is fellendülvén az állattenyésztés, egész mezőgazdasági üzemünk úgyszólván önkéntelenül a belterjes irányba tereltetik. Ezen fontos mezőgazdasági ágazat általános fejlesztése leginkább a kisgazdákból megalakított tejszövetkezetek útján érhető el, a mit a földmivelési kormány kezdeményezésére és támogatásával a közelmúltban megalakított több mint 500 tejszövetkezetnél elért eredmények igazolnak, a mennyiben a szövetkezetekbe lépett kisgazdák mintegy 10 millió korona évi bevételhez jutottak olyan termékekért, a melyeknek előállításához az előfeltételek bár megvoltak, melyek azonban a szervezettség híján azelőtt egyszerűen nem léteztek. Hiszen köztudomású, hogy a falusi tejszövetkezetek megalakítása előtti időben, vagyis a 90-es évek elején, daczára a csekély belfogyasztásnak, nem volt vajkivitelünk, már 1895-ben az első szövetkezetek megalakítása után kivittünk 1, 1897-ben 2 x /2, 1900-ban 5, 1901-ben 8 és 1903-ban 10 millió korona árú Tájat és e mellett fedeztük az időközben hatványozott mértékben megnövekedett, sőt. lehet mondani, nagygyá vált beifogyasztást is. Figyelemmel a kisbirtokosok gazdasági viszonyaira, a tejgazdaság további fejlesztését a jövőben is csak a vajtermelés révén lehet czélszerűen és biztosan fokozni, mert ezen fontos élelmi czikk aránylag könnyebb módon termelhető, mint rnás tejtermék, a külföldön állandóan keresett, nagyobb távolságokra könnyebben szállítható és tekintettel az ország remélhetőleg folyton emelkedő tehénállományára, a tömegtermelésre a legalkalmasabb. E melleit természetesen a sajtgyártás, mely bár nagyobb tőkebefektetést igényel, különösen a hegyvidéken szintén figyelembe fog vétetni, hogy legalább a rohamosan fokozódó belföldi szükségletet fedezhessük. Eddigelé a megalakított vajtermelő központokban sikerült oly minőségű vajat termelni, mely a külföldi igényeknek megfelel. Ennélfogva szükséges újabb központokat létesíteni, még pedig nemcsak azért, hogy a termelendő vaj a külföldi igények kielégítésére alkalmas, illetve exportképes árú legyen, hanem mert csak ilyen szervezet mellett lehetséges a termelést ellenőrizni és irányítani és első sorban az értékesítést a hazai piacz károsítása nélkül szabályozni. Gazdasági viszonyaink a fejlődés jelenlegi stádiumában megkövetelik azonban, hogy tejgazdasági téren nemcsak a termelésre, hanem az értékesítésre is különös gondot fordítva, az izmosodás bekövetkeztéig mindkét irányra támogató befolyást gyakoroljunk A keletkező és létesítendő tejszövetkezetek és tejgazdasági vállalat
