Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.

Irományszámok - 1901-391

391. szám. 213 Az ekként alakuló szövetkezet szőlőterületéről, felujitott hegyi szőlőt és kat. holdanként évi 18—20 hektoliter átlagos termést számitva, 1.800—2.000 hektoliter bortermés várható. Minthogy a szövetkezet csak összesített kezeléssel érhetné el a kitűzött czélt, megfelelő présházzal, erjesztő helyiséggel és pinczével kell rendelkeznie. Ez a legtöbb esetben nem lesz készen kapható, hanem a szövetkezet kénytelen lesz azt czéljaúaak megfelelően épiteni, berendezni és felszerelni. Ez az ország különböző vidékein a helyi viszonyoktól függőleg alakul s e szerint kisebb vagy nagyobb költséget igényel. Erre nézve átlagot megállapítani nem lehet, hanem csak határszámokat, a melyek a pinczében elhelyezhető bormennyiség minden hektoliterjénél 6 K-tól 15 K-ig terjednek. A példánkban szereplő 2.000 hektoliter bor kezelésére szükséges helyiségek előállítása tehát 12.000—30.000 K beruházást igényelne. Ezenkívül szüksége volna még a szövetkezetnek a következő felszerelési tárgyakra: a) 4 szőlőmalomra, egyenként 80 K-val számitva . . . . . 320 K, h) Í4 szüretelő kádra, egyenként 20 hektoliter űrtartalommal, hektoliterenként 4 K 50 f-rel számitva .......... 1.260 » c) 3 sajtóra, egyenkint 500 K-val 1.500 » d) 2.000 hektoliter űrtartalmú hodóra, hektoliterenként 7 K val . 14.000 » e) Keverő (nagy) hordókra a borok egyenlősítéséhez 200 hektoliter űrtartalommal, hektoliterenként 8 K-val • •. • 1.600 » f) 300 erjesztő tölcsérre, egyenkint 1 K-val . . . . . . . 300 » g) 1 borszivattyúra, teljes felszereléssel . 600 » h) Kézi szerekre és eszközökre 200 » összesen . ~T~Ï9.780 K befektetésre a helyiségek beruházási szükségletén kivül. Világos, hogy mindezt a szövetkezet alaptőkéjéből nem teremtheti elő, mert ha 20,000 K üzleti alaptőkéjét ezekbe a beszerzésekbe fekteti, nem marad semmije üzleti forgó tőkére. Hitelt sem vehet ily összeg erejéig igénybe, mert azzal — ha ily viszonyok közt s ily czélokra egyáltalán hitelben részesülne — kimerítené az egész fedezeti alapját. Ebből látható, hogy a pinczeszövetkezetek megalakítása mindjárt az első lépésnél akadályra talál, arra az akadályra, hogy a létesülésükhöz szükséges első berendezést és felszerelést sem önerejükből, sem hitel utján nem képesek előteremteni. A bortermésünk gazdasági értékesítésének előmozdítása czéljából létesítendő szövetkezeti alakulatok tehát csak akkor lesznek életképesek, s csak akkor fognak üdvösen fejlődhetni, ha az állam által oly támogatásban részesittétnek, a mely •azokat az első berendezés nehézségein átsegíti. Ennek megfelelően a jelen előterjesztés tárgyát képező kérdés a legczélszerűbben úgy oldható meg, hogy hagyassék meg csonkitatlanul az alakuló szövetkezeteknek a befizetett alaptőke — fenti példa szerint 20.000 K — s a felelősségből származó fedezeti alap — a fenti példa szerint 80.000 K — részben üzleti forgó tőkéül s a beszolgáltatott borral együtt hitelalapul a tagoknak boraik eladásáig az elérhető ár bizonyos hányadrészéig adandó előlegek fedezésére szükséges kölcsön igénybevételére, ellenben a berendezés költségét egészben vagy részben — a fenti példa szerint 19.780 K-t s ha szükséges, a pincze stb. építésére megkívántató Összeget — példánk szerint 12.000—30;000 K-t adja a szövetkezeteknek az állam 15—20 év alatt egyenlő részletekben visszafizetendő kamatmentes kölcsönül.