Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.

Irományszámok - 1901-391

391. szám. 2M A legközelebbi 10 év alatt 3.606 kat. hold fenyő, 1.199 kat. hold fenyő és bükk és 2.753 kat. hold bükkös, vagyis egészben 7.558 kat. hold terület lesz kihasználandó; Azévi használat 756 kat. holdon fenyő-müfában 50.000 köbméter, bükk tűzifában 60.000 köbméter; ä holdanként! érték 400 és igy az egy évi fahozam értéke egészben 302.400 K-ra tehető. A kiszállitás eddig a Görgény folyó által kiképzett viziút igénybevételével történik, a tüzifa-usztatással, a műfa pedig óriási tutajokbán hozatik le. Ezen ezélra a múlt század 70-es éveiben épült és több mint 2 millió K befektetési tőkét képviselő szállítási berendezések használtatnak, a melyek azonban ] daczára annak, hogy fentartásukra időközben igenis tetemes költségek fordíttattak, most már az idő és elemi behatások következtében oly állapotban vannak, hogy rendeltetésüknek többé megfelelni nem képesek és csakis gyökeres átalakítással és átépítéssel volnának fentarthatők. Eltekintve az ily czímen felmerülő nagy költségektől és eltekintve a 8— 10°/c~ot kitevő usztaiási és tutajozási apadéktól, maga az óriási tutajozás oly nehézkes, hogy azt mai napság Európában, vagy legalább annak erdőgazdaságilag számbavehető államaiban már másutt sehol sem használják. Minthogy továbbá az óriási tutajba rendesen csakis a nagy méretű törzsek köthetők és igy a vékonyabb és rövidebb méretű fa a vágásokban visszamarad, ezen kiszállítási mód oly tetemes faveszteséggel jár, hogy az a vasúton való szállítás apadékával egybevetve, legalább is 20°/o-kal vehető számításba, a mi évi műfakihasználás egy Ötödrészét, vagyis 10.000 köbméter anyagot és minimálisan 40.000 K értéket jelent. Hozzájárulnak ehhez még azon számszerűleg ki sem fejezhető hátrányok is, a melyek a vizén való szállítás további fentartásával járnak. A fának minőségi vesztesége, az erdőségekből a vízen való szállítás mellett mindeddig ki nem használható nagy fakészlet és azon körülmény is, hogy e miatt azután sem az erdőket rendszeresen kihasználni, sem pedig a fenyőnek a bükkel szemben való uralomra jutását lehetővé tenni és a kivánt álabátalakitásokat eszközölni nem lehet. Jelen esetben tehát nemcsak pénzügyi szempontok, de a jövő érdekében megkívánt erdőgazdasági követelmények is egyaránt szükségessé teszik, hogy a szóban levő vasút kiépíttessék. Megjegyzendő még az is, hogy a tűzifa, illetve a bükkfa az usztatásnál szintén úgy mennyiségi, mint minőségi apadásnak van alávetve, egyes ipari felhasználások, igy különösebben a fának vegyi feldolgozása, jelesül az aceton előállítása, a mely. a'görgény völgyi bükkösök előnyös értékesítését is biztosítaná, szintén megköveteli a tengelyen való szállítást. 3. A garamvölgyi vasút kiindulna a zólyombrezó—tiszolczi h. é. vasút olaszkaí feltételes megállóhelyétől és Kisgaram község, azután Karám és Jerke-telep mentén Zólyom-Jánosiig vezetne, egészben 12*3 km. hosszban 35.000 K költséggel lenne mint gőzüzemű vasút kiépítendő. Ezen vasút kiépítésénél a kincstár a karámi erdőgoTítrfirásághoz tartozó 300 kat. hold bükk és 10.147 kat.hold fenyő, vagyis egészben 10.447 kat. hold és a dobrócsi <erdőgondnokságtaoz tartozó 1.455 kat. hold bükk és 11.193 kat. hold fenyő, vagyis egészben 12.648 kat. hold erdőterülettel és igy a két erdőgondnokságban együttvéve 23.096 kat. hold erdőterület által van érdekelve. - Évi hozamterület 160 kat. hold 40.000 köbméter műfa és 18.000 köbméter tüzifatömeggel. A holdankinti érték 1.780 K-ra és igy az egész egy évi fahasználat értéke 284.800 K-ra tehető. Ezen erdők terményeiből a tűzifa usztatás útján, a haszonfa pedig a Garam völgyében IPVŐ vrczinális úton tengelyen S7állitt-itik ki. Főrendi iromány. XIII. 1901—1906. 26