Főrendiházi irományok, 1901. IX. kötet • 244f4. sz.

Irományszámok - 1901-244f4

XXV Az áruk megnevezése 1891. 1892. 1893. 1894. 1895. 1896. 1897. 1898. 1899. 1900. 1901. Ökör b) Érték ezer koronákban Ökör 72.860 58.202 44.147 90.181 73.525 71.867 76.300 73.327 86.126 92.361 88.360 Bika és bivaly 888 739 1.011 2.245 3.796 3.342 3.823 4.297 5.554 7.775 7.896 Tehén. ___ ... 2.670 2.228 1.841 5.968 7.343 5.100 6.066 6.323 8.012 10.043 10.054 Juh és kecske 3.702 3.408 3.272 7.102 5.571 3.758 2.839 2.160 3.937 2.470 3.270 Sertés 103.133 123.809 134.603 156.958 72.015 39.702 33.366 38,165 49.728 59.473 63.345 Ló és csikó ... 12.283 12.992 13.902 16.466 27.580 28.478 31.493 28.829 30.697 28.608 23.510 Egyéb vágó- és igásállatok VIII. főcsoport 488 595 567 1.180 1.803 1.564 1.368 2.348 2.683 3.170 4.439 igásállatok VIII. főcsoport összesen ... 196.019 201.973 199.343 280.100 191.633 153.811 155.255 155.449 186.737 203,900 200.874 Ökörkivit'elünk ugy darabszám, mint érték szerint 1894-ben s a három utolsó évben volt legnagyobb. De bár az utóbbi három évben kivitt mennyiség az 1894. évi mennyiséget évenkint mintegy 24.000, illetőleg 1900-ban 30.000 darabbal meghaladja, az 1899. és 1901. éveknél kimutatott érték mégis alacsonyabb, s az 1900. évi is alig valamivel nagyobb az 1894. évi értéknél, jeléül annak, hogy ujabban kivitelre kerülő ökreinket jóval alacsonyabb árakon tudtuk értékesíteni, mint 1891-ben. Legkisebb kivitelt látunk az 1893. évnél kimutatva, mely évben az mennyiség szerint 105.133 darabra, érték szerint 44.i millió koronára sülyedt. A többi szarvasmarhákból, u m. bikákból, tehenekből és bivalyokból való kivitelünk, a mely 1891-ben még nagyon jelentéktelen volt, az azóta lefolyt 11 év alatt igen erősen fejlődött, úgy hogy 1901-ben a bikákért és bivalyokért már 7.9 millió, tehenekért pedig 10 millió koronát kaptunk, holott az 1891. évi kivitel mindezekből összevéve sem tett többet 3 és fél millió koronánál. Ellenben a juhok és kecskék kivitele, eltekintve az 1894. és 1895. években mutatkozó rövid föllendüléstől, a 11 éves időszak alatt egyáltalán nem gyarapodott, sőt egyes években, még 1891-hez képest is, jelentékeny visszaesésekkel találkozunk. A sertéskivitel 1891-től 1894-ig bezárólag évről-évre fokozódott, s az emelkedés legfelső Főrendi iromány. IX. 1901—1906. határát 1894-ben érte el. Ez évben nem kevesebb mint 1,354.947 darab sertést vittünk ki (túlnyomólag Ausztriába és Németországba), mely mennyiségért 157 millió koronát kaplunk. De már a következő évben nagy a visszaesés, mert az azon év tavaszán fellépett sertésvéez miatt Németországba való kivitelünk egyszerre teljesen megszűnt s az Ausztriába való kivitel is nagyon hanyatlott. A hanyatlás folytatódott az 1896. és 1897. években is, csupán 1898-ban állott be fordulat. Azon évtől kezdve ismét gyarapodik a kivitel, de az egészséges fejlődésnek nagy akadálya, hogy Ausztrián kivül más államba egyáltalán nem exportálhatunk. Lovakból és csikókból 1894-ig bezárólag meglehetős mérsékelt kivitelünk volt, melyet 1895-ben egyszerre erős emelkedés váltott fel. A kivitel azóta megmaradt az 1895. évi magaslaton, sőt egyes években tetemesen fokozódott. Érték szerint legnagyobb a kivitel 1897-ben, mely évben külföldre kivitt lovainkért 31.5 millió koronát kaptunk. Mennyiség szerint ugyan az 1900. év áll első helyen, de ez évben igen sok selejtes minőségű igás- és hátasló került kivitelre, a mi az értéket nagyon leszállitja. A vámtarifa áruosztályozása az egyes iparczikkeket rendszerint azok nyers anyagával együttesen utalja egy-egy főcsoportba. Külforgalmunknak a vámtarifa 50 főcsoportja szerint való ív