Főrendiházi irományok, 1901. IX. kötet • 244f4. sz.
Irományszámok - 1901-244f4
itt is hat külön kötetben foglalvák össze s egy-egy kötet ugyanazon adatokat tartalmazza a magyar korona országainak forgalmáról, mint az előbb emiitett összeállitások megfelelő kötetei az oszlrák-magyar vámterületről. Az I. kötet tehát itt is összefoglaló adatokat tartalmaz, nevezetesen a magyar korona országai külforgalmának főeredményeit a vámtarifa 50 főcsoportja, továbbá származási és rendeltetési országok szerint. Ez a kötet tartalmazza továbbá a legutóbbi 11 év külkereskedelmi forgalmának nyers anyagok, félgyártmányok és gyári mányok szerint való részletezését ezer koronákban. A IX— XI. kötetekben a részletes adatok foglaltatnak a vámtarifa 50 főcsoportjának sorrendjében, vagyis ezek a kötetek tüntetik fel az egyes főcsoportoknak, az ezeken belül képezett fontosabb árúcsoportoknak, úgy szintén az egyes árúknak forgalmát az 1891 — 1901. évekről, mennyiség és érték szerint s a főbb származási és rendeltetési helyek részletezésével. A táblázatok elrendezésében itt is megtartatott az osztrák magyar vámterületre vonatkozó kimutatások összeállításánál követett beoszlás, vagyis ezekben a táblázatokban is előbb a főcsoport összes forgalma van kimutatva, azután a főcsoportba tartozó árúké, s közben a főcsoporton belül képezett fontosabb árúcsoportoké. így pl. a IX. kötet 188. lapján közölve van a vámtarifa VI. főcsoportjának (gabona és hüvelyesek; liszt és őrlemények; rizs) egész forgalma, a 189. lapon csupán a gabonanemüeké összefoglalva, a 190—198. lapokon pedig ugyanazoké egyenkint részletezve A 199. lap a hüvelyesek forgalmát mutatja be összefoglalva, a 200—204. lapok ugyanazokét egyenkint részletezve A 205. lap tartalmazza a maláta forgalmi adatait, a 206. a rizsét, a 207. és 208. lapok a fejtett és fejtetlen rizsét külön-külön. A főcsoportba tartozó árúkról készült táblázatok sorozatát a 209—215. lapok zárják be, a Főrendi iromány. IX. 1901 — 1906. XVII 209. lap az őrlemények forgalmi adatait tünteti fel összesítve, melyet a 210—215. lapokon az egyes őrlemények forgalmának részletezése követ. Egy-egy árú, illetőleg árúcsoport vagy főcsoport forgalma egy teljes lapot foglal el, a lap felső részén találhatók a behozatal, az alsó részen a kivitel adatai, teljesen azonos táblázatokban. A táblázatok első rovata az éveket sorolja fel, melyekre az adatok vonatkoznak, a második rovat a behozatal, illetőleg kivitel összes mennyiségét tünteti fel métermázsákban vagy darabokban, a harmadik rovat az öszszes forgalomból a tengeri forgalomra eső mennyiséget. A negyedik rovatban az összes behozatal, illetőleg kivitel értéke van közölve, az ötödik rovatban a mennyiségi egységre eső egységérték ; a többi rovatok a forgalomnak a főbb származási } illetőleg rendeltetési helyek szerint való részletezésére szolgálnak. Ezek a rovatok némely árúnál nem elégségesek : ily esetekben azon országok forgalma, melyek a rovatokban nem fértek el, a lap alján jegyzet alakjában van kimutatva. A származási és rendeltetési helyeket illetőleg megjegyzendő még, hogy az Ausztria rovata alatt kimutatott forgalomban 1900-ig bezárólag Trieszt összes forgalma, tehát a szabad kikötő forgalma is benfoglaltatik, ellenben 1901-ben már nem. Az 1901. évben a Triesztbe'feladott és onnan érkezett árúk közül csupán azok az árúk vétettek Ausztria forgalmához, melyek Ausztria kereskedelmébe átmentek, illetőleg Ausztria kereskedelméből származtak, ellenben a trieszti szabad kikötőbe feladott és a szabad kikötőből érkezett, tehát Ausztriára nézve átviteli jellegű küldemények a tulajdonképeni származási, illetőleg rendeltetési országnál vannak számbavéve. Sok esetben azonban a tulajdonképeni származási, illetőleg rendeltetési országnem volt megállapítható : a trieszti szabad kikötő forgalmának ez a része »Trieszt szabad kikötő« rovat alatt van kimutatva és pedig mindiga lap aljánjegyzet alakjában. in
