Főrendiházi irományok, 1901. IX. kötet • 244f4. sz.
Irományszámok - 1901-244f4
XVIII A külkereskedelmi forgalomban szereplő árúkat a magyar statisztika úgy a behozatalban, mint a kivitelben azonos árúlajstrom szerint részletezi, itt tehát az az eset, hogy valamely tételnél csupán a behozatal vagy a kivitel volna kimutatható, nem fordul elő. A magyar árúlajstrom az osztrákmagyar vámterület statisztikájánál használt behozatali és kiviteli árúlajsírommal megegyezik abban a tekintetben, hogy ennek kereteit is a vámtarifa 50 főcsoportja alkotja, de a részletekben, nevezetesen az árúosztályozást illetőleg amazoktól lényegesen eltér. Az eltérések legfőbb oka abban a körülményben rejlik, hogy az osztrák-magyar vámterület statisztikájánál használt árúlajstromok szorosan a vámtarifához simulnak, ellenben a magyar statisztika főleg az árúk anyagát, minőségét és használati czélját kutatja s az e tekintetben nyilvánuló különbségeket veszi az árúiajsIrombán a részletezés alapjául. Számos árúnemnél pedig a magyar árúforgalmi statisztika azért nem követheti a közös vámterület statisztikájának nagyobb részletezését, mert ily részletezés gyakran csakis a vámközegek szakszerű szemléje alapján lehetséges. Ez az eset forog fenn különösen a fonalaknál és szöveteknél. Ennélfogva a magyar statisztikában kimutatott tételeknek csak egy része olyan, melynek az osztrák-magyar vámterület statisztikájában azonos tétel felel meg. Aránylag kisebbek az eltérések a nyers terményeknél és élő állatoknál, de igen nagyok a kész és félig kész ipari czik kéknél. Megjegyzendő továbbá, hogy a magyar árúlajstrom, melynek kezdetben, vagyis 1881-ben még csak 469 tétele volt, a további évek folyamán, főleg pedig 1893 óta nagy mértékben bővült az által, hogy egy-egy árúalcsoport két vagy több tételre bontatott szét. E bővítések eredménye, hogy a magyar árúforgalmi statisztika 1893-ban már 1.044 árúalcsoport szerint részletezte az áruforgalmat, 1894-ben pedig 1.208 alcsoportban. Az 1894. éven túl a változtatások egész 1899 ig már kisebb körre szorítkoznak, sőt a későbbi évek némelyikében néhány tételnél nem szétbontás, hanem összevonás is történt. Az 1900. év elején ismét jelentékenyen átdolgoztatott az árúlajstrom s ez alkalommal egyes árúk is más főcsoportokba helyeztettek át, mint a melyekben addig szerepeltek, Ezeknek az áthelyezéseknek tulaj donitható, hogy a mondott években az egyes főcsoportoknak az IX. kötetben közölt végösszegeit a IX— XI. kötetben foglalt részletes táblák adatai nem mindenütt adják ki. Az itt következő összeállítások az 1894. évi részletezés alapul vételével készültek, s a mennyiben ettől a korábbi vagy későbbi évek részletezései eltérnek, az eltérések az illető tételeknél megfelelő megjegyzésekkel és utalásokkal vannak kiemelve. Végül szükségesnek látszik fölemlíteni, hogy az egyes árúalcsoportok 1899-ig bezárólag minden egyes főcsoporton belül újra kezdődő sorszámozással vannak ellátva (pl. VI. főcsoport 1., 2., 3., stb. alcsoportok), 1900-ban és 1901-ben pedig már a számozás folytatólagosan valamennyi főcsoporton végig vonul, úgy, hogy az L. főcsoport legutolsó alcsoportjának számozása egyúttal az összes árúalcsoportok számát is jelzi. A IX —XI. kötetben foglalt összeállításokban minden egyes árúalcsoportnál mind a két számozási mód fel van tüntetve. Az árúmegnevezés mellett a bal felső sarkon levő számozás (főcsoport- és alcsoportszám) az 1894-ben érvényben volt jelzésnek felel meg, a jobb sarkon levő folytatólagos számozás (statisztikai szám) pedig az 1901. évi árúlajstrom tételeinek. * * A táblázatokban foglalt adatok alapján 1891—1901. évi külkereskedelmi forgalmunk képét nagy vonásokban a következőkben rajzolhatjuk meg.
