Főrendiházi irományok, 1901. VI. kötet • 244f1. sz.
Irományszámok - 1901-244f1
XIX millióról kerek 70 millió koronára emelkedett. A VII. tarifaosztályban főleg az olajos magvak, továbbá a főzelék és gyümölcs behozatala gyarapodott erősen, a XXXIX tarifaosztályban pedig a réz és rézötvények forgalma vett nagy lendületet, de az ón és horgany behozatala is erősen növekedett. A felsorolt tarifaosztályok nyújtják az emelkedésnek legfőbb példáit: ám a csökkenésre is vannak példák. Legfeltűnőbb ezek közül az I. tarifaosztálynál (gyarmatárúk) látható hanyatlás, hol az érték az 1891. évi 83*14 millió koronává* szemben 1901-ben csupán 48*69 millió korona. Ez a nagy visszaesés, mint a részletes adatokból kiviláglik, nem a mennyiség csökkenésére vezethető vissza, hanem jóformán kizárólag a tarifaosztályba tartozó legfontosabb árú; a kávé árában beállott nagy hanyatlás következménye. A kivitelben az érték nagysága tekintetében a XV. tarifaosztály (fa, szén és tőzeg) áll első helyen, melynél az évenkinti érték 1895-ig bezárólag közel áll a 200 millió koronához, 1896-ban meghaladta azt, sőt 1899 ben már a 300 millió koronán is jóval túljárt. A gyors emelkedés legfelsőbb határát az 1900. év jelzi 349*56 millió koronával, mely összeghez képest az 1901. évi 3 J 28*45 millió korona már némi csökkenést mutat. A tarifaosztálynál kimutatott értékekhez évenkint a nyers szerszámfa, különféle fürészelt faáruk és a szén járulnak legnagyobb összegekkel s ezek kivitelének nagy fejlődése magyarázza meg az egész tarifaosztálynál észlelhető, rendkívül nagy emelkedést is. Nem ily rohamos, de szintén igen jelentékeny emelkedést mutat a X. tarifaosztály (állati termékek) is, hol az érték, bár nem megszakítások nélkül, de kétségtelenül VI. Gabona stb. 1891 1892 1893 1894 érté Behozatal 32.938 32.695 43.176 68.642 Kivitel 212 415 165.511203.944148.725 emelkedő előirányzattal 1891-től 1901-ig 91*58 millió koronáról 161-93 millió koronára növekedett. Itt főleg a tojás, kisebb részben a nyers bőrök kivitelének emelkedése hozta létre a növekedést, ellenben a tarifaosztályba tartozó harmadik fontos kiviteli czikknek, az ágytollnak kivitele inkább csökkenő irányzatot követ. Az 1901. évi kivitel értékének nagysága szerint különben nem a X., hanem a IV. tarifaosztály (czukor) foglalja el a második helyet 176*69 millió koronával. Ugyanezen tarifaosztálynál az 1900. évi érték 186 55 millió korona, sőt az 1893. évi érték a 194 millió koronát is meghaladta. Az emiitett tarifaosztályokon kivül az 1901. évi kivitel még a VI. (gabona, hüvelyesek és liszt), VII. (főzelék, gyümölcs, növények és növényrészek), VIII. (vágó- és igásállatok), XXIV. (gyapjú és gyapjúárúk), XXXII. (bőr és bőrárúk) és XLIII. (műszerek, órák, apróárúk) tarifaosztályoknál haladta meg az 50 millió, koronát. Ezek közül a VIL, VIII. és XLIII. tarifaosztályok kivitele, főleg a legutolsó öt év alatt, erősen emelkedő irányzatot követ, a többieknél a fejlődés irányára az évenkint ingadozó adatokból nem vonható határozott következtetés. Bennünket a felsorolt tarifaosztályok közül a VI. és VIII. érdekelnek legközvetlenebbül, mint a melyekbe a magyar korona országainak legfontosabb kiviteli czikkei tartoznak. Épen azért indokoltnak látszik ezen két tarifaosztály forgalmával kissé behatóbban foglalkozni. A VI. tarifaosztályba sorozott gabonanemüek, hüvelyesek és őrlemények kiviteli adatait, szembeállitva a behozatali adatokkal, az 1891—1901. évekről a következő számok mutatják: ». 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 k ezer koronákban 56.874 37.969 98.259 165.458 51,785 49.931 53.637 111.642 140.802 142.469 130.145 148.567 139,409 148.712 Behozatal Kiviteli 'I többlet — — - — — - — 35.313 — - — 175.477 132.816 160.768 80.083 54.768102.833 44.210 — 93.782 89.478 95.075 III*
