Főrendiházi irományok, 1901. VI. kötet • 244f1. sz.
Irományszámok - 1901-244f1
XX A behozatal, mely minden évben elég jelentékeny, az 1897. évi rossz termés hatása alatt főként 1897-ben és 1898-ban öltött nagy mérveket. Az 1898. évi behozatal értéke 165-46 millió koronányi óriási összeget képvisel: ennek az értéknek túlnyomó része a kukoriczára, búzára és rozsra esik. Legkisebb volt a behozatal 1892ben. A kivitel, melynek nagy ingadozásait főleg az egyes évek különböző terméseredményei magyarázzák, a kimutatásban szereplő 11 év közül 1891ben és 1893-ban volt legnagyobb, mely évek eredményeit a többi évek adatai meg sem közelitik. Ez években a kivitel értéke meghaladta a 200 millió koronát, viszont 1895-ben 111*64 és 1898ban 130*15 millió koronára szállott le. A kivitel értéke a behozatalét rendszerint jelentékenyen meghaladja. Legnagyobb volt a kiviteli többlet az 1891 — 1893. években, legkisebb 1897-ben Egy évben, 1898-ban, a rendkívüli nagy behozatal és csekély kivitel következtében a mérleg nem kiviteli, hanem 35*31 millió koronányi behozatali többA fenti adatok szerint a közös vámterületnek vágó- és igás állatokból is elég jelentékeny behozatala van, a melynek értéke az egyes években 25— 35 millió korona körül ingadozik. Az érték nagyobb része a Szerbiából behozott szarvasmarhára és sertésre esik, de a lóbehozatal is (Oroszországból) igen jelentékeny. A többi, ezen tarifaosztályba tartozó állatokból való behozatal egészben véve is alig éri el az évi 1—2 millió koronát. A kivitel 1894-ben volt legnagyobb, annak értéke a mondott évben 197 62 millió koronát képviselt. Ez évben főként az ökör- és sertéskivitel alakult rendkivül kedvezően, úgy, hogy a kivitt ökrökért 58*27, a sertésekért 58-81 lettel zárult. A részletes kimutatások adatai szerint azonban, ha csupán a gabonaféléket tekintjük, e czikkekből a behozatal értéke 1897-ben is meghaladta a kivitel értékét, sőt mennyiség szerint tisztán gabonaneműekből az 1894. és 1895. években is behozatali többlet volt. Ez azonban az értéknél nem jut kifejezésre, részint azon okból, mert a behozatalban nagyobb arány esik az olcsóbb gabonanemüekre, másrészt annak folytán, mert az osztrák-magyar vámterületről kivitelre kerülő gabona jóval értékesebb mint az, a mely a behozatalban szerepel. A fenti táblázat adataihoz megjegyzendő még, a mire különben már történt utalás, hogy azokban az előjegyzés mellett behozott gabona és viszont kivitt őrlemények mennyisége nem foglaltatik bent ; holott ez tudvalevőleg az őrlési forgalom megszűntéig igen jelentékeny volt. A VIII. tarifaosztály (vágó- és igásállatok) forgalmi adatait szintén az 1891—1901. évekről, a következő kis kimutatás tartalmazza: millió korona jött be a közös vámterületre. Ám ez a kedvező alakulás már 1895-ben lényegesen megromlott, mert az ökörkivitel is nagyon visszaesett, a sertéskivitel pedig az azon év tavaszán nálunk fellépett sertésvész következtében harmadrészét sem tette az 1894. évi kivitelnek. Az 1896. év újabb csökkenést jelez, mely, habár nem is nagy arányokban, egész 1898-ig folytatódik. A legutóbbi három évben a kivitel ismét kedvezőbben alakult, a mi egyrészt az ökörkivitel gyarapodásának, másrészt a lókivitel nagy föllendülésének köszönhető. A kivitt vágó- és igásállatok értéke a behozatal értékét minden évben jelentékenyen meghaladja. A kiviteli VIII. Vágó és igás állatok 18öi íam Behozatal 37.465 27.353 Kivitel ...... 93.091 84. ( >85 Kiviteli többlet . Ö5.626 57.632 1893 1894 1895 1896 1897 érték ezer korona 24.691 31.186 36.343 27.855 31.022 92.718 197.625 124.304 93.718 91.057 68.024 166.439 87.961 65.863 60.035 1898 1899 1900 1901 34.738 29.183 28.241 27.057 88.999 113 217 119.272 120.496 54.261 84.034 91.031 93.439
