Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-243
ségügyi szabályok szerint végbemenő forgalom a közös vámterület határain belül egyéb korlátozásnak nincsen alávetve: ez a pont ebhez képest kimondja egyszersmind azt is, hogy az egyik állam területének vészmentes vidékeiről származó egészséges állatok a másik állam területére akadály nélkül bebocsáttatnak. Ezenfelül azonban részletesen meg kellett állapitani azt is, hogy miképpen teljesíttessék az ezen szabad forgalom élvezhetéséhez kikötött alapfeltétel, t i. a vószmentes vidékről való származásnak elfogadható ós hiteles módon való igazolása? Ez iránt intézkedik tehát a »végrehajtási módozatok« ezen pontjának második bekezdése, mely a Németországgal kötött állategészségügyi egyezményben is megállapított azt az irányelvet mondja ki e részben követendő szabály gyanánt: hogy a kérdéses szállítmányoknak a mondott czólból szabályszerű származási és egészségi bizonyítványokkal (marhalevekkel) kell kisérve lenniök, melyek igazolják azt, hogy az illető állatok származási helyén és az azzal szomszédos községekben, illetőleg — a mennyiben kerületekre beosztandó nagy kiterjedésű községekből származó szállítmányokról volna szó — a szomszékos községi kerületekben a szállítmány elindítása előtt lefolyt 40 nap óta nem uralkodott olyan járványos állati betegség, melyre nézve bejelentési kötelezettség áll fenn és mely az illető állatfajra (a minőre tudniillik a marhalevél szól) átragadhat. Ez az intézkedés nemcsak a Németországgal kötött állategészségügyi egyezmény hasonló rendelkezéseivel azonos, de lényegében egyezik azzal is, a mit állategészségügyi törvényünk és a fennálló szabályok alapján a saját belforgalmunkban is követelünk és a mit az állati ragadós betegségek széthurczolása ellen való védekezés szempontjából okvetetlenül követelnünk is kell, hogy tudniillik minden állatszállítmányt szabályszerű marhalevél kisérjen, mely igazolja azt, hogy az állat olyan helyről származik, a hol az illető állatfajra nézve ragadós betegség nem áll fenn és hogy ennélfogva ott semmiféle forgalmi korlátozás sincsen érvényben. E helyütt azonban Magyarországnak specziális viszonyaira való tekintettel figyelembe kellett vennünk különösen az intensiv állattenyésztést folytató alföldi nagy terjedelmű községek érdekeit, melyek némelyike tudvalevőleg egy-egy kisebb vármegyével felérő nagy kiterjedésű határral bír. Ha tehát ezekkel szemben is szorosan alkalmaztatnék az az elv, hogy valamely állati betegség ragadós föllépte esetén az egész határ zár alá veendő, úgy e községekben pl. valamely tanyán vagy udvaron valamely ragadós betegség néhány esetének észlelése miatt egyszerre több száz négyszögkilométer kiterjedésű területről volna korlátozva a szabad forgalom. Mig ugyanily okokból például a felvidéken — hol ugyanakkora területen többnyire nagyszámú apró község található — e községek valamelyikében föllépett hasonló betegség esetén ama területnek néha alig századrészét tevő kiterjedésű határ kerül zár és forgalmi korlátozás alá.
