Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.

Irományszámok - 1901-243

ségügyi szabályok szerint végbemenő forgalom a közös vám­terület határain belül egyéb korlátozásnak nincsen alávetve: ez a pont ebhez képest kimondja egyszersmind azt is, hogy az egyik állam területének vészmentes vidékeiről származó egész­séges állatok a másik állam területére akadály nélkül bebo­csáttatnak. Ezenfelül azonban részletesen meg kellett állapitani azt is, hogy miképpen teljesíttessék az ezen szabad forgalom élvez­hetéséhez kikötött alapfeltétel, t i. a vószmentes vidékről való származásnak elfogadható ós hiteles módon való igazolása? Ez iránt intézkedik tehát a »végrehajtási módozatok« ezen pontjának második bekezdése, mely a Németországgal kötött állategészségügyi egyezményben is megállapított azt az irány­elvet mondja ki e részben követendő szabály gyanánt: hogy a kérdéses szállítmányoknak a mondott czólból szabályszerű származási és egészségi bizonyítványokkal (marhalevekkel) kell kisérve lenniök, melyek igazolják azt, hogy az illető állatok származási helyén és az azzal szomszédos községekben, illető­leg — a mennyiben kerületekre beosztandó nagy kiterjedésű községekből származó szállítmányokról volna szó — a szom­székos községi kerületekben a szállítmány elindítása előtt lefolyt 40 nap óta nem uralkodott olyan járványos állati betegség, melyre nézve bejelentési kötelezettség áll fenn és mely az illető állatfajra (a minőre tudniillik a marhalevél szól) átragadhat. Ez az intézkedés nemcsak a Németországgal kötött állat­egészségügyi egyezmény hasonló rendelkezéseivel azonos, de lényegében egyezik azzal is, a mit állategészségügyi törvényünk és a fennálló szabályok alapján a saját belforgalmunkban is követelünk és a mit az állati ragadós betegségek széthurczolása ellen való védekezés szempontjából okvetetlenül követelnünk is kell, hogy tudniillik minden állatszállítmányt szabályszerű marhalevél kisérjen, mely igazolja azt, hogy az állat olyan helyről származik, a hol az illető állatfajra nézve ragadós betegség nem áll fenn és hogy ennélfogva ott semmiféle for­galmi korlátozás sincsen érvényben. E helyütt azonban Magyarországnak specziális viszonyaira való tekintettel figyelembe kellett vennünk különösen az intensiv állattenyésztést folytató alföldi nagy terjedelmű községek érde­keit, melyek némelyike tudvalevőleg egy-egy kisebb vármegyé­vel felérő nagy kiterjedésű határral bír. Ha tehát ezekkel szemben is szorosan alkalmaztatnék az az elv, hogy valamely állati betegség ragadós föllépte esetén az egész határ zár alá veendő, úgy e községekben pl. valamely tanyán vagy udvaron valamely ragadós betegség néhány esetének észlelése miatt egyszerre több száz négyszögkilométer kiterjedésű területről volna korlátozva a szabad forgalom. Mig ugyanily okokból például a felvidéken — hol ugyanakkora területen többnyire nagyszámú apró község található — e községek valamelyikében föllépett hasonló betegség esetén ama területnek néha alig századrészét tevő kiterjedésű határ kerül zár és forgalmi kor­látozás alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom