Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-243
â9 Különösen az Alföldnek ezzel a specziális helyzetével vetettünk tehát számot akkor, midőn a végrehajtási módozatok sorában erre vonatkozólag azt a megállapodást létesítettük, hogy az ilyen nagyobb határral biró községek területeit helyi configura ti ójuk szerint és figyelembe véve az ehhez képest nyújtható állategészségügyrendószeti biztosítékokat, ezen szempontból kisebb kerületekre lehessen felosztani. Miután azonban az ezen megállapodás szellemében való kerületi beosztásnak minden egyes esetben a fenforgó helyi viszonyokhoz alkalmazkodva kell történnie, azért erre nézve nem lehetett olyan általános megállapodást létesíteni, mely a sokszor nagy mércékben eltérő helyi viszonyok mellett minden egyes esetben egyaránt érvényesíthető lett volna. Ugyanazért esetről-esetre való megállapodás tárgyául kellett fentartani azt, hogy miként állapíttassanak meg az ilyen kisebb belső kerületeknek lehetőleg természetes határai Az ezen megállapodás szempontjából való figyelembe vételre jogos igényt tartható községeinket számba véve, arra a meggyőződésre jutunk, hogy körülbelül mintegy 350 négyszögkilométert lehet olyan területi kiterjedés gyanánt elfogadni, a melynél már az ilyen kisebb területi beosztás érvényesítésének égető szüksége tényleg fenforog. Azért ezt a számot állapítottuk meg ama legalsó határ gyanánt, a melynél nagyobb kiterjedés esetén a kérdéses kerületi beosztás érvényesítésére az illető község jogos igényt formálhat. Megjegyzem, hogy csak a fontosabb állattenyésztő vidékeinken levő, ilyen nagy kiterjedésű határral biró községeinket véve számításba: 13 olyan községet sorolhatunk fel, melyek javára ez a megállapodás ér Fényesíthető leend és melyeknél idáig ilyen megállapodás hiánj^a folytán ragadós állati betegség föllépése esetén az illető község érdekeire nézve sokszor valóban súlyos hátrányok háramlottak. Ezek a városok területi nagyságuk szerinti sorrendben felsorolva a következők: Debreczen, Szabadka, Kecskemét, Szeged, Hódmező-Vásárhely, Kiskun-Halas, Nagy-Kőrös, Kiskun-Fél egyház a, Mezőtúr, Szentes, Karczag, Zenta és Tisza Polgár. A felsorolt községek Kiskún-Félegyháza, Karczag, Tisza-Polgár kivételével mind igénybe akarják venni a nyújtott előnyöket és ez irányban a megindított tárgyalások már annyira haladtak, hogy a kerületi beosztás legközelebb életbe léptetendő leend. A kérdéses pontnál közbevetett ama kikötés, hogy az ilyen al-kerületekre való beosztás a ragadós tüdőlob szempontjából nem vétetik figyelembe: a mennyire indokolt egyfelől a nevezett betegség lappangó természete miatt, ép oly kevéssé tekinthető az másfelől érdekeinkre nézve sérelmesnek ós pedig nemcsak azért, mert azokon a vidékeken, a melyek a mondott területi felosztás szempontjából való figyelemre legfőképen igényt tarthatnak, t. i. az Alföldön ragadós tüdőlob eddig egyáltalán nem fordult elő s teljes joggal remélhetjük, hogy ezen állati betegség az eddigi sikeres irtási eljárás mellett nem is fog előfordulni.
