Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.

Irományszámok - 1901-243

â9 Különösen az Alföldnek ezzel a specziális helyzetével vetettünk tehát számot akkor, midőn a végrehajtási módozatok sorában erre vonatkozólag azt a megállapodást létesítettük, hogy az ilyen nagyobb határral biró községek területeit helyi configura ti ójuk szerint és figyelembe véve az ehhez képest nyújtható állategészségügyrendószeti biztosítékokat, ezen szem­pontból kisebb kerületekre lehessen felosztani. Miután azonban az ezen megállapodás szellemében való kerületi beosztásnak minden egyes esetben a fenforgó helyi viszonyokhoz alkalmazkodva kell történnie, azért erre nézve nem lehetett olyan általános megállapodást létesíteni, mely a sokszor nagy mércékben eltérő helyi viszonyok mellett minden egyes esetben egyaránt érvényesíthető lett volna. Ugyanazért esetről-esetre való megállapodás tárgyául kellett fentartani azt, hogy miként állapíttassanak meg az ilyen kisebb belső kerü­leteknek lehetőleg természetes határai Az ezen megállapodás szempontjából való figyelembe vételre jogos igényt tartható községeinket számba véve, arra a meg­győződésre jutunk, hogy körülbelül mintegy 350 négyszögkilo­métert lehet olyan területi kiterjedés gyanánt elfogadni, a mely­nél már az ilyen kisebb területi beosztás érvényesítésének égető szüksége tényleg fenforog. Azért ezt a számot állapítottuk meg ama legalsó határ gyanánt, a melynél nagyobb kiterjedés esetén a kérdéses kerületi beosztás érvényesítésére az illető község jogos igényt formálhat. Megjegyzem, hogy csak a fontosabb állattenyésztő vidé­keinken levő, ilyen nagy kiterjedésű határral biró községeinket véve számításba: 13 olyan községet sorolhatunk fel, melyek javára ez a megállapodás ér Fényesíthető leend és melyeknél idáig ilyen megállapodás hiánj^a folytán ragadós állati betegség föllépése esetén az illető község érdekeire nézve sokszor valóban súlyos hátrányok háramlottak. Ezek a városok területi nagyságuk szerinti sorrendben felsorolva a következők: Debreczen, Szabadka, Kecskemét, Szeged, Hódmező-Vásár­hely, Kiskun-Halas, Nagy-Kőrös, Kiskun-Fél egyház a, Mezőtúr, Szentes, Karczag, Zenta és Tisza Polgár. A felsorolt községek Kiskún-Félegyháza, Karczag, Tisza-Polgár kivételével mind igénybe akarják venni a nyújtott előnyöket és ez irányban a megindított tárgyalások már annyira haladtak, hogy a kerületi beosztás legközelebb életbe léptetendő leend. A kérdéses pontnál közbevetett ama kikötés, hogy az ilyen al-kerületekre való beosztás a ragadós tüdőlob szempontjából nem vétetik figyelembe: a mennyire indokolt egyfelől a neve­zett betegség lappangó természete miatt, ép oly kevéssé tekint­hető az másfelől érdekeinkre nézve sérelmesnek ós pedig nem­csak azért, mert azokon a vidékeken, a melyek a mondott területi felosztás szempontjából való figyelemre legfőképen igényt tarthatnak, t. i. az Alföldön ragadós tüdőlob eddig egyáltalán nem fordult elő s teljes joggal remélhetjük, hogy ezen állati betegség az eddigi sikeres irtási eljárás mellett nem is fog elő­fordulni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom