Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.

Irományszámok - 1901-243

33 äzt, hogy a monarchia másik államával való vám- és keres­kedelmi szövetség megkötése alkalmával a szövetségi törvénybe foglalandó és intézményes biztosítékokat nyújtó törvényerejű rendelkezések vétessenek fel abból a czélból, hogy az e téren eddig sokszor jelentékenyen kárositott gazdasági érdekeink többé hasonló csorbát ne szenvedhessenek, hanem a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb kiviteli czikkének is ép úgy javára váljék a vámszövetség által nyújtott szabad forgalom elve, mint a mily mórtékben élvezi ennek előnyeit Ausztria ipari termelése és kereskedése Á monarchia másik államának irányadó körei méltányló figyelembe vették Magyarországnak ezen irányban nyilvánuló jogos igényeit és ehhez képest a monarchia két állama közt íennállott vám- és kereskedelmi szövetség megújítására vonat­kozólag létrejött megállapodásokban felvétettek mindazok a tételes jogszabályokba foglalt iniézményes biztosítékok, melye­ket mondott érdekeink hatékony védelme szempontjából joggal és méltán kívánnunk lehetett. Mert bár a létrejött megállapodások a dolog természeté­nek megfelelően a kölcsönösség jellegével vannak felruházva, mindamellett kétségtelen, hogy azok a biztosítékok, melyek e czímen, tudniillik a szabad állatforgalom javára érvényesítve vannak; első sorban a tőlünk Ausztriába irányuló állatforgalom szempontjából birálandók meg. Mert a mi áll at behozatalunk Ausztriából, odairányuló kivitelünkhöz képest oly lényegtelen, hogy az itt kölcsönösen megállapított és biztosított szabad for­galom elvéből folyólag az Ausztriából való állatbehozatal révén állattenyésztésünkre veszély vagy hátrány nem származhatik és az semmi esetre sem hasonlitható össze az azok által részünkre biztosított előnyökkel, mint azt a létrejött megállapodásoknak alább részletesen ismertetett egyes rendelkezései is bizonyítják. Mielőtt azonban e rendelkezések részletes ismertetésére és indokolására áttérnék : tekintettel arra a sokfelől hangoztatott kívánságra, hogy Ausztriával külön »állategészségügyi egyez­mény« köttessék, legyen szabad e helytt röviden még arra is kitérni, illetőleg konstatálni azt, hogy különálló egyezmények kötése nem szoros államszövetségben, hanem csak tágabb szerződéses viszonyban levő államok közt szokásos : a monar­chiának vámközösségben levő két állama közt tehát nem lett volna helyén való. Az ezen kérdés szabályozására vonat­kozólag létrejött megállapodásoknak tehát — a szövetsé­ges viszony természetéből folyólag miként fentebb jelez­tetett, éppen az ezen szövetséges viszony összes feltételeit szabályozó szerződés keretébe kellett felvétetniök. Ekként ezek­nek a megállapodásoknak a monarchia mindkét államában tör­vényerejük lesz ; és miután az eme kérdésekben követendő eljárás módozatai is törvényes felhatalmazás alapján a vám­és kereskedelmi szövetség egész tartamára egyezményileg sza­bályoztatok: tökéletesen azonos értékűek e rendelkezések a külön állategészségügyi egyezmény nyel. Az ekként létrejött megállapodásokról általánosságban meg­Főrendi iromány. V. 1901—1906. &

Next

/
Oldalképek
Tartalom