Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-243
33 äzt, hogy a monarchia másik államával való vám- és kereskedelmi szövetség megkötése alkalmával a szövetségi törvénybe foglalandó és intézményes biztosítékokat nyújtó törvényerejű rendelkezések vétessenek fel abból a czélból, hogy az e téren eddig sokszor jelentékenyen kárositott gazdasági érdekeink többé hasonló csorbát ne szenvedhessenek, hanem a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb kiviteli czikkének is ép úgy javára váljék a vámszövetség által nyújtott szabad forgalom elve, mint a mily mórtékben élvezi ennek előnyeit Ausztria ipari termelése és kereskedése Á monarchia másik államának irányadó körei méltányló figyelembe vették Magyarországnak ezen irányban nyilvánuló jogos igényeit és ehhez képest a monarchia két állama közt íennállott vám- és kereskedelmi szövetség megújítására vonatkozólag létrejött megállapodásokban felvétettek mindazok a tételes jogszabályokba foglalt iniézményes biztosítékok, melyeket mondott érdekeink hatékony védelme szempontjából joggal és méltán kívánnunk lehetett. Mert bár a létrejött megállapodások a dolog természetének megfelelően a kölcsönösség jellegével vannak felruházva, mindamellett kétségtelen, hogy azok a biztosítékok, melyek e czímen, tudniillik a szabad állatforgalom javára érvényesítve vannak; első sorban a tőlünk Ausztriába irányuló állatforgalom szempontjából birálandók meg. Mert a mi áll at behozatalunk Ausztriából, odairányuló kivitelünkhöz képest oly lényegtelen, hogy az itt kölcsönösen megállapított és biztosított szabad forgalom elvéből folyólag az Ausztriából való állatbehozatal révén állattenyésztésünkre veszély vagy hátrány nem származhatik és az semmi esetre sem hasonlitható össze az azok által részünkre biztosított előnyökkel, mint azt a létrejött megállapodásoknak alább részletesen ismertetett egyes rendelkezései is bizonyítják. Mielőtt azonban e rendelkezések részletes ismertetésére és indokolására áttérnék : tekintettel arra a sokfelől hangoztatott kívánságra, hogy Ausztriával külön »állategészségügyi egyezmény« köttessék, legyen szabad e helytt röviden még arra is kitérni, illetőleg konstatálni azt, hogy különálló egyezmények kötése nem szoros államszövetségben, hanem csak tágabb szerződéses viszonyban levő államok közt szokásos : a monarchiának vámközösségben levő két állama közt tehát nem lett volna helyén való. Az ezen kérdés szabályozására vonatkozólag létrejött megállapodásoknak tehát — a szövetséges viszony természetéből folyólag miként fentebb jeleztetett, éppen az ezen szövetséges viszony összes feltételeit szabályozó szerződés keretébe kellett felvétetniök. Ekként ezeknek a megállapodásoknak a monarchia mindkét államában törvényerejük lesz ; és miután az eme kérdésekben követendő eljárás módozatai is törvényes felhatalmazás alapján a vámés kereskedelmi szövetség egész tartamára egyezményileg szabályoztatok: tökéletesen azonos értékűek e rendelkezések a külön állategészségügyi egyezmény nyel. Az ekként létrejött megállapodásokról általánosságban megFőrendi iromány. V. 1901—1906. &
