Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.

Irományszámok - 1901-243

nyugvással hangsúlyozhatjuk, hogy azok mindkét félnek érdekeit védik ugyan, de azért önként érthető, hogy mint e téren túlnyomóan exportáló és igy a forgalom akadálytalan fentartásában is túlnyomóan érdekelt félnek: első sorban Magyarország nagyfontosságú érdekeinek szolgálatára és biztosítására hivatottak a kérdéses megállapodások. De — mi nem kevósbbé önként érthető — csak az alatt a feltétel alatt, hogy a hazai állategészségrendőri igazgatás a járványok ellen való védekezés és azok elfojtása terén szabatosan és erélyesen fog működni. Minthogy — a létrejött megállapodások értelmében — a monarchia két államának egymással szemben (egyetlen kivételtől eltekintve, a melynek egyébiránt alig van gyakorlati jelentősége) kizárólag csak ragadós állati betegségek tényleges behurczolása esetén lesz joga arra, hogy a másik állam bizonyos korlátolt kiterjedésű területei ellen forgalmi korlátozásokat egyoldalúan életbelóptethessen : ezzel szemben érdekeink hatékony védelme szempontjából a magyar hatóságoknak lesz feladatuk az, hogy ennek az eshetőségnek a bekövetkeztét a lehetőségig megelőzni, megakadályozni törekedjenek. Ha sikerül a magyar hatóságoknak ezt elérniök, akkor Ausztria nem juthat majd abba a helyzetbe, hogy tilalmakkal korlátozhassa állatainak bevitelét. Éppen úgy, mint — Önként érthetőleg — viszont Magyarország részéről is csak állati ragadós betegségek behurczolása esetén lesznek az illető ausztriai területek ellen hasonló korlátozások érvényesíthetők. És igy ha az ottani hatóságok képesek lesznek megakadályozni azt, hogy onnan hozzánk állati ragadós betegségek behurczoltassanak, a magyarországi hatóságoknak sem le^z joguk Ausztria ellen állatbehozatali tilalmat rendelni el. Hogy azonban ez a fontos czél, t. i. állati ragadós betegségek behurczolásának megakadályozása lehetőleg biztositható legyen : ahhoz mindenekelőtt az állategészségrendészeti igazgatásnak szabatosabb functiója szükséges; s azért e szolgálatnak helyesebb alapon leendő mielőbbi újjászervezése az állatorvosi közszolgálat államositásáról szóló 1900 évi XVII. t.-cz. alapján foganatba vétetett. Áttérve ezek után az állatforgalom szabályozására vonatkozólag létrejött megállapodás részletes ismertetésére és indokolására, első sorban jeleznünk kell azt, hogy a kérdéses megállapodás tulajdonképen két főrészből áll Az első a vámszövetségbe felveendő új XXI. czikk, melyben a kölcsönös állatforgalom szabályozása terén követendő, irányadó alapelvek nyernek kifejezést és törvényes sanctiót A második rész pedig az ezen czikkben lefektetett elvek gyakorlati alkalmazásának és miként való végrehajtásának módosításait állapítja meg ós köti meg a vámszövetség egész tartamára. A vámszövetség új XXI. czikkében a következő elvek nyernek kifejezést : E czikk első mondata azt az általános érvényű és a kölcsönös állatforgalom terén mindenkor szem előtt tartandó irányadóalap-