Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.
Irományszámok - 1901-158
158. szám. 265 A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 18. §. Engedélyesek az 1888. évi XXXL törvényczikk alapján engedélyt kapnak és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távirda, távbeszélő és villamos jelző-berendezéseket a vasút területén felállíthassák, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsák és a szükséghez képest bővithessék; mig azon berendezések felállitására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyesek az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelzőberendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni kötelesek az 1888. évi XXXL törvényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában Horvát-Szlavonországra nézve 1892. évi július hó 2-án 41.215/V. szám alatt (Magyarországi Rendeletek Tára, 1892. évi folyam I. kötet 1533. s. k. lapok) kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező épitési és üzletberendezési feltételekhez. Engedélyesek a vasútvonal irányát, az állomásokat és kilométer-szelvényeket az 1:75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint illetékes magyar királyi posta- és távirda-igazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi magyar királyi ministert még oly időben kötelesek megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Új építkezések és meglevő berendezések bővitése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr-és jelző-bódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyesek költségére azon posta- és távirda-igazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirda-igazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes magyar királyi posta- és távirda-igazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyesek az épitést saját személyzetükkel és munkásaikkal csak az esetre végeztethetik, ha az új építés vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távirda, távbeszélő és villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyesek az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét kötelesek megtéríteni. A vasúti távirda, távbeszélő és villamos jelzőberendezések az 1888. évi Főrendi iromány. III. 1901—1906, 34
