Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.

Irományszámok - 1901-158

266 158. szám. XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasút­üzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, — állami és magántáviratok továb­bítására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére ille­tékes magyar királyi posta- és távirda-igazgatóság gyakorolja. Az e ezélból ki­küldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerűnek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyesek kötelesek a kivánt segédkezést és felvilágosításokat megadni. 19. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalú megitélése szerint kívána­tosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyesek kötelesek lesznek saját költségükön mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intéz­kedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szüksé­gesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkal­mával alapul vett teljesítési' képesség határán túlmenő berendezések kívántatná­nak, ezek csakis engedélyesek hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők. Az engedélyesek kötelesek továbbá a kereskedelemügyi magyar királyi minis­ter rendeletére minden kártalanítás nélkül egy második vágányt az esetre kiépí­teni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegybevétel kilométerenként 28.000 koronát meghalad. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyesektől csak az alább meg­állapított engedély tartam első 70 éve alatt követelhető. 20. §. Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni. Kötelesek továbbá az engedélyesek a forgalom és üzlet eredményeit részle­tesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű a fel­ügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 21. §. : Engedélyesek kötelesek jelen engedélyokirat keltétől számított három hó alatt részvénytársaságot alapítani. E részvénytársaság felhatalmaztatik, hogy a tényleges építési és üzletberendezési költség beszerzése czéljábói névre, vagy elömutatóra szóló czímleteket az 1S88, évi IV. törvényczikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett bocsásson ki, mely kibocsátásnak módozatait a keres­kedelemügyi magyar királyi minister a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyét­értőleg állapítja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom