Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.

Irományszámok - 1901-131

108 131. szám. seglet az állami pénztáraknál, mert a pénzváltási szolgálatot az osztrák-magyar bank teljesitendí, 882 K, a sójövedéknél, bár a személyi járandóságok 1278 Kval szaporodnak, a dologi kiadásoknál eszközölhető megtakarítások folytán 25.869 K, a zsilvölgyi kőszénbányánál a tatarozási költségek apadása és kisebb javadalma­zással ellátott mérnök alkalmaztatása következtében 7434 K, a sótermelésnél a személyzeti kiadások csőkkenése folytán 3309 K, a bányászati kegyúri terheknél főleg több iskola államosítása következtében 29.522 K, a pénzverés- és fémbevál­tásnál 3,252.925 Kval, mert a magánfelek által beszolgáltatandó aranynak a mennyisége előreláthatólag apadni fog. Ezek mellett kisebb a szükséglet még a budapesti állami hidaknál, noha az eskütéri hid megnyitása is figyelembe van véve, 40 K, a fém- és opálbányászatnál 5916 Kval, mert noha az előléptetések folytán a személyi kiadások emelkednek, viszont az üzemi szükségletek apadnak. A dohányjővedék kisebb kiadása 382.799 K. A személyzeti kiadások 14 új állás szervezése folytán az igazgatóságnál és számvevőségnél, továbbá a dohány­gyártásnál alkalmazott 190 ügyelő és mesterember anyagi helyzetének javítása, az eladási járandóságok emelkedése következtében nagyobbak, de az anyag­beszerzésnél 500.000 K megtakarítás van számbavéve a külföldi vásári viszonyok kedvezőbb kihasznál hatás ára való tekintettel. A felsorolt kevesbletekkel szemben a köveikező többletek merülnek fel. A központ és az egyes hivatalok, illetőleg szolgálati ágak kiadási többlete 260.809 K. Ezt a többletet az igényelt előlépte­téseken és a dologi szükségletek némi emelkedésén kivül indokolja, hogy Belovárt új pénzügyigazgatóság állíttatik fel, a catasteri munkálatokra előlegek szüksé­gesek, a házbérek s a tatarozási szükségletek emelkednek, a pénzügyőrséget 1 fő , 4 pénzügyi biztosi állással és 50 legénynyel kell szaporítani, két új felmérési felügyelőség szerveztetik s a bányakapitányságok létszáma is emelendő 3 elő­adóval és 4 gyakornokkal. Az egyenes adók több kiadása 143.068 K, mert a házadó és a harmadik osztályú kereseti adó újabb három évre vetendő ki; az állami utak és hidaké 52.144 K és az állami épületeké 55.328 K a nagyobb tatarozások következtében; az állami nyomdáé 200.295 K a nagyobb üzem és a papír drágább volta folytán, de a bevétel is emelkedik 200.000 Kval. Ezeken kivül a fogyasztási és italadók kiadási többlete 203.049 K, a fémkohászaté 218.595 K, az állami vasgyáraké 2,790.803 és a különféle kiadásoké 655.035 K. A fogyasztási és italadóknál a czukorgyári felügyelők létszámának emelése és a szükségelt előléptetések folytán előálló csekélyebb többlet s a dologi szükség­leteknél jelentkező 105 700 K megtakarítás mellett figyelmet érdemel, hogy a székesfővárosnak megtérítendő söradópótlék a fogyasztás arányában 80.000 Kval emelkedik, továbbá a mezőgazdasági szeszfőzdék jutalma is magasabb 221.090 Kval A fémkohászat átfutó jellegű, nemkülönben az állami vasgyáraknak bevételi több­letekből 454.725 K erejéig nem fedezett kiadási többlete a nagyobb anyagszük­séglet és a tüzelőanyagok jelentékeny áremelkedésének s részben annak folyománya, hogy az olcsó tömeggyártmányok készítését az értékesebb külön gyártmányok előállitása váltja fel. A mi a rendkivüli kiadásokat illeti, azok többlete abból származik, hogy egyes rovatok kisebb szükséglete mellett a közigazgatási ható ságok által kiszabott kihágási büntetéspénzekből a kereskedelem, földmívelés és igazságügyi tárczákra elő van irányozva átfutó tételkép 640.000 K, továbbá egyéb kiadásokra 56.410 K többlet irányoztatik elő, mert az orsz. közp. hitel­szövetkezet szervezési, felügyeleti és ellenőrzési költségeire kilátásba helyezett hozzájárulás ebből fedeztetik. A kereskedelemügyi ministeriumnál jelentkező rendes kiadási többlet 5,949.435 K. A zálogházak átfutó jellegű 15.000 K kiadási többletén kivül a

Next

/
Oldalképek
Tartalom