Főrendiházi irományok, 1901. III. kötet • 123-164. sz.
Irományszámok - 1901-131
131. szám. 109 központi igazgatás, Í»Z államépitészeti hivatalok, a közutak és az ipari felügyelet és kazán vizsgálat kiadási többlete 146.980 K. Ámde figyelembe veendő, hogy az állami utak 102.98 G km.-rel szaporodtak, a mi maga 82.000 K kiadási többletnek felel meg, továbbá a kazánvizsgálati szolgálat újjászervezése folytán napidíjakra és útiköltségekre 70.900 K van felvéve, de a bevételi előirányzat 120.000 K többletet tüntet elő. A statisztikai hivatal helyiségének bővítése, a szabadalmi hivatal és szabadalmi tanács dologi szükségleteinek emelkedése, nemkülönben a tengerészeti segélyalapok és a tengerészeti internátus nagyobb támogatása következtében jelentkező 1170, 18.100 és 19.390 K kiadási többlet és az aldunai m kir. hajózási hatóságnál főleg a dologi szükségletek csökkenése folytán mutatkozó 14.310 K kiadási kevesblet mellett az ipari és kereskedelmi szakoktatásra 92.091, ipari és kereskedelmi czélokra 362.954 K többlet van beállítva. A szakiskolákra beállított többlet azok természetszerű fejlesztésének és az orsz ipari és kereskedelmi czélokra előirányzott többlet pedig annak folyománya, hogy a kereskedelmi múzeum fejlesztetik, az iparfejlesztésre nagyobb összeg fordittatik, a fiumei belforgalom élénkítésére irányuló actio támogittatik, a külföldi szaktudósítói intézmény állandósittatik és fejlesztetik, az ösztöndíjak szaporittatnak és a munkásvédelmi ügyek nagyobb gondozásban részesittetnek. A posta, távírda és távbeszélő kiadásai 1,222.760, a m. kir. postatakarékpénztáré 232.520, a m. kir. államvasutaké 3,852.780 K-val emelkednek, de viszont a bevételek is nagyobbak a posta, távírda és távbeszélőnél 4,200.000, a m. kir. postatakarékpénztárnál 221.000 s a m, kir. államvasutaknál 6,604.000 Kval. A kiadási többletek segélyével a postához 424 munkaerő alkalmaztatik, a nem állami postamesterek és azok nyűg- és segélyalapjai nagyobb támogatásban részesittetnek, szapori tatnak a gyűjtőhelyek és postaügynökségek; továbbá a postatakarékpénztárhoz 32 uj állás rendszeresittetik, szaporittatnak az ideiglenes munkaerők és emeltetik a kamat és a tartalékalap javadalmazása; s végül a m. kir. államvasutakhoz alkalmaztatik 1035 munkaerő és a személyzet anyagi helyzetének javítására 766.680 K fordittatik. A földmívelésügyi ministerium rendes kiadási többlete 819.142 K, de ebből 500.000 K átfutó tétel a selyemtenyésztés czéljaira. A központi és más hivatalok kiadásánál a személyi járandóságok némi emelkedése daczára megtakarításokként főleg útiköltségek czímén 99.815 K jelentkezik, az állategészségügy 4.035, a deliblati kincstári birtok 1.183, a kertészet, gyümölcs'szet és fatenyésztés 2.200, az orsz. meteorológiai és földmagnességi közp. intézet 20.832 s a földtani intézet • 7.633 K többlete fízetés-arányositásokkal egy-két szükséges újállomás szervezésével s a dulogi kiadások némi emelkedésével kapcsolatos. A ménesbirtokok 150.658 K kisebb szükséglete mellett kopár területek beíásitására 50.000, szőlészetre és borászatra 132.168 K többlet van beállitva, mert az esedékes pótlékokon kívül a pinczeszövetkezetek támogatása és pinczemesterek kiképezése van tervbe véve. A Hercules fürdő tatarozása és más birtokrendezési költségek folytán a kincstári birtokoknál és fürdőknél jelentkező 13.581 K több kiadás mellett a gazdasági tanintézetek és a mezőgazdasági ismeretek terjesztése hitele 96.613 Kval nagyobb, mert noha a személyi kiadások 3.387 Kval csökkennek, a gazdasági iskolák fejlesztése, az ujak berendezése s főleg a convictusok 100.000 K több kiadást okoznak. Kísérleti ügyre és a károsodások elleni intézkedésekre elő van irányozva 41.070 K többlet. A létező intézmények megfelelő ellátása s különösen a magvizsgáló állomások fejlesztése igényli ezt az összeget. A mag vizsgálatokból a személyzet javára eső összeg fejében a többlet 20.000 K, azonban az a rendes bevételek közt kétszeresen megtérül.
