Főrendiházi irományok, 1896. XXIV. kötet • 1003-1035. sz.

Irományszámok - 1896-1004

40 1004. szám. n. A consuli illetékek tarifájának tervezetéhez. I. RÉSZ. Illetékek, melyek a magyar és osztrák kereskedelmi tengerészet hajózási forgalmára vonatkoznak. Ennek a résznek a tételei általánosságban alacsonyabbak, mint a régi tarifa tételei. az első tarifa-tétel alatt ép úgy, mint az eddig érvényes tarifában egy általános tonna­illeték van megállapítva a hajók be- és kibocsátásáért. Ez azért történik, mert igen nehézkes és bonyodalmas eljárás volna a hajók érkezése és indulása alkalmával előforduló minden egyes hivatalos cselekményért külön illetéket meg­állapítani, s ily eljárás mellett épen nem volna kizárva annak lehetősége, hogy az egyes cselek­mények után járó külön illetékek összege nagyobb volna, mint a tervezett mérvben megállapitott általános tonnailleték. A javaslatba hozott tonnailleték tehát mintegy összes kezelési cselekményekért járó általányösszegként jelentkezik. Az illeték mérvét illetőleg kiemelendő, hogy ez a tervezetben a régi hasonló illetékhez képest sokkal csekélyebb összeggel van javaslatba hozva. így a tervezett 1. I. a) tétel szerint egy kis parthajőzású hajó illetékmentesen fog kezeltetni, holott az a most érvényben levő tarifa 1. a) tétele szerint minden hajótonnáért 10'/2 frt illetéket fizet. Egy nagy parthajőzású hajó 100 lajstromszerû tonna hordképességgel az új tarifa szerint 5 K-t fizetne illeték fejében, a régi szerint pedig 21 K-val volna megrovandó. Hasonlóképen szembeötlő a hosszújáratú hajók után fizetendő illetéknek az új tervezet szerint javasolt leszállítása, a mint azt a következő összehasonlítás feltünteti: így p. o. fizet egy hosszújáratú hajó, melynek hordképessége 400 tonnáig terjed . . . 1.000 » »... 1.500 » » ... A tervezett tarifa I. rész 1. I. c) tétele szerint minden hosszújáratú hajó illetéke 9 K 50 f-ben van megállapítva, mint minimális illetékmérv, a mihez, ha a hajó hordképessége 200 lajstromszerû tonnánál több, mig a tonnák számával arányban növekedő külön illetéktöbblet járul. A fentebb jelzett minimális tétel a nagy parthajőzású hajókért járó maximális illeték ­tétellel kezdődik, miután a magasabb illeték a hosszújáratú hajóknál már önmagában is indo­koltnak látszik. Ezektől az állandó minimalis és maximalis tételektől eltekintve, mégis szüksé­gesnek találtatott az ezen tétel alatti illetékek mérvét a tonnatartalommal arányba helyezni, minthogy a tonnatartalommal növekedő üzlelképességgel önként érthetőleg növekedik az illeték­fizetési képesség is. Az 1. IV. pont (több kikötő érintése egy út alkalmával) és az 1. V. pont (időszakon­kénti menetek) alatti illetékek is tetemes leszállítást tüntetnek fel és nem lesznek terhesek a hajózásnak. A most érvényes tarifa I. rész 4. tétele szerint a hajószemélyzeli létszámába való min­den bejegyzésért fizetendő 15 kr. p. p. = 52y2 f. Ezért a hivatalos cselekményért az új tarifába is tervbe van véve a 4. tétel alatti ille­ték, mert a hajózás általános érdeke megkívánja, hogy a hajók személyzete a lehetőségig együtt most tervezet szerint 50 K 40 f-t 13 K 50 f-t 50 » 40 » 25 » 50 » 50 » 40 » 35 » 50 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom