Főrendiházi irományok, 1896. XXII. kötet • 944-985. sz.

Irományszámok - 1896-965

965. szám. 97 2-ik melléklet a 965. számú irományhoz. Indokolás, „a Fiúméban szervezendő középfokú közigazgatási hatóságról" szóló törvényjavaslathoz. Fiume város és kerülete önkormányzatának visszaállításával czélom nem lehetett csak a kivételes állapot pillanatnyi megszüntetése, hanem törekvésem oda irányult, hogy a mennyiben az ott fennálló közigazgatási provisorium engedi, a közigazgatás sikeres működésének lehetősége biztosittassék és lehetőségig tartós állapot létesittessék. A három évet meghaladó tapasztalás kétségtelenné tette, hogy a közigazgatási bizottsági intézmény, a mely különben a törvény keletkezése óta Fiúméban 22 éven át nem lett életbeléptetve, Fiúméban feladatának sikeresen meg nem felelhet; egyrészt mert ezen nagyobb arányú intézmény a fiumei szűk térre szoritkozó közéletben rendeltetésének megfelelő tevékenységi körrel nem bir; másrészt mert mellette Fiúméban egy másik közigazgatási középfokú hatóság is létezik : a kormányzó, a ki nemcsak a város statútuma szerint, de törvények alapján is jelentékeny egyéni hatáskörrel bir. Két középfokú hatóság azonos körben pedig mindenütt bénitólag hat, különösen Fiúméban, az ottani sajátlagos viszonyok közt. A közigazgatás helyes mené lének biztosítása tehát a közigazgatási bizottsági intézmény megszüntetését Fiúméban nemcsak czélszerűnek tünteti fel, de megköveteli. Ezen intézmény megszüntetése esetében azonban szervezetről gondoskodni kell, mely az egymás mellett működő különböző hatóságok összhaugzatos eljárásának biztosításán kivül a közigazgatási és fegyelmi ügyeket középfokon ellássa. Szükséges ez nemcsak a közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. törvényczikkre való tekintettel, mely Fiúméra is kiterjesztve lévén, középfokú hatóság létezését elengedhetlenül feltételezi, de szükséges azért is, nehogy a sokféle, sokszor csakis helyi jelentőségű ügyek felsőfokú ellátása közvetlenül a kormány körébe essék, a mi ezen ügyek gyors elintézését a viszonyok sajátlagossága miatt szerfelett megnehezitené, az ügymenetet meglassitaná és ennélfogva úgy az állam, valamint a közönség érdekeire is káros hatással lenne. Ily középfokú hatóság leghelyesebben a kormányzó lehet, mert ezen hatáskörrel több tekintetben amúgy is bir, másrészt mert ez a kormányzói állás természetének és történelmi fejlődésének is megfelel és a fiumei közönség óhajaival is összhangban áll. A kormányzónak ily hatáskörrel való felruházása azonban szükségessé teszi, hivatalának megfelelő szakértőkkel való ellátását, miután a kormányzó állása mai szervezetében, mely különben sem törvényben, sem rendeletben tüzetesen megállapítva nincs, az ügyek szakszerű ellátására megfelelő közegekkel nem rendelkezik. FŐRENDI IROMÁNYOK. XXII. 1896—1901. 13