Főrendiházi irományok, 1896. XIX. kötet • 794-834. sz.

Irományszámok - 1896-795

38 796. szám. ez csak oly ügyleteknél forog fenn, a melyek alkusz közvetítése nélkül jönnek létre és a melyeknél a felek egyike sem foglalkozik iparszerííen értékpapirforgalmi ügyletekkel, az ügyleteknek az a köre, a melytől az adó kizárólag bélyegjegyekben róható le, igen csekély lesz. 28. §. A közvetlen adólerovás alapját a 15., 21. és 24. §-okban foglaltak figyelembevételével állapítja meg itt a javaslat és meghatározza, hogy a közvetlen adólerovást csak a pénzügyminister engedélyezheti, a minek indoka abban rejlik, hogy az engedély bizonyos határozott feltételekhez lesz kötendő, főleg oly irányban, hogy az üzleti könyvek úgy vezettetnek-e, hogy azok alapján az adólerovás a legpontosabban ellenőrizhető-e vagy sem ? 29. §. A közvetlen adólerovás engedélyezésének hiányában a fentebb emiitett lerovás második módja, a bélyegjegyek használata következik be, a mely bélyegjegyek a javaslat 1. §-ának indokolásában előadottak folyományakép az ügylettel kapcsolatban kiállítandó okiratokra ragasztaudók. A bélyegjegyek felhasználására nézve a bélyeg- és illetéki törvények és szabályok kimerítően intézkedvén, elegendőnek mutatkozott ebben a tekintetben ezekre az intézkedésekre utalni. ' Az adó bevételi eredményének pontos kimutathatása czéljából a jelenleg forgalomban levő bélyegjegyektől eltérő, külön bélyegjegyek lesznek elŐállitandók és forgalomba hozandók, a mire nézve tehát a javaslat határozatához képest rendeletileg fogok intézkedni. 30. §. Az értékpapirforgalmi ügyletek megkötése két szerződő felet tételezvén fel, ebből folyólag az egyes ügyletek után járó adó egyenlő részben háramlik mindkét szerződő félre. Ez a materialis adóterhet képezi csak, míg az adóalanynak, vagyis annak a személynek megválasztásánál, a kire az adókötelesség rovandó, tekintettel kellett lennem arra, hogy az adó tényleges lerovásának ellenőrzése megkönnyíttessék és biztosítékot szerezzünk arra nézve, hogy a törvény intézkedései betartassanak és az adó tényleg lerovassék. Az adóalany ezekhez képest nem lévén mindig azonos azzal a személylyel, a ki a javaslat alapján az adóval terhelendő, intézkedni kellett oly irányban is, hogy az adóalany az adóterhet átháríthassa azokra, a kiket a törvény tulajdonképen terhelni szándékozik. 31. §. Az Osztrák-magyar bank alapszabályainak 93. czikke értelmében »a bank minden könyvei és előjegyzései, valamint az Osztrák-magyar bank vagy annak czégvezető közegei által kiállított minden okmány a monarchia mindkét részében bélyeg- és illetékmentesek«. Az osztrák törvény ebből kiindulva és nyilván az által vezéreltetve, hogy az értékpapirforgalmi adó az okiratok felbélyegzése által rovandó le, az Osztrák-magyar bankot az adó alól felmentette. Bár az értékpapirforgalmi adó az ügyletek és nem az ügyletekről kiállított okiratok után jár és igy én részemről az osztrák törvény felfogásában nem osztozhatom, a paritás kedvéért kénytelen voltam az osztrák törvénynek a bankra vonatkozó határozatait átvenni, önként érthetőleg a jelen javaslat szerkezete által igényelt változásokkal és azzal a további, a bank érdekeit nem érintő, de a 30. §-ból folyó módosítással, hogy a másik szerződő fél a banktól átvett