Főrendiházi irományok, 1896. XIX. kötet • 794-834. sz.
Irományszámok - 1896-795
79B. szám. 87 5. §. A 2. §. indokolásában elosoroltakhoz képest, a mely szerint az adóköteles értékpapírforgalom tárgyául a tőkebefektetésre alkalmas és kereskedelmi forgalomra képes értékek szolgálhatnak csak, adómentes ügyletnek volt minősítendő első sorban : a kisorsolt vagy beváltandó értékpapírok beváltása, minthogy az ily értékpapírok a beváltás pillanatában gazdasági jellegüket elvesztik és szigorúan véve a beváltáskor forgalomjogi szempontból megsemmisülnek. Adómentesnek volt továbbá minősítendő az ugyanegy értékpapír czímleteinek kicserélése és az értékpapírok kölcsönadása, minthogy itt is új tőkebefektetés nem czéloztatik és tulajdonképeni kereskedelmi forgalom sem létesül és ezek az ügyletek inkább szívességi ügyleteknek tekinthetők. Az értékpapírok kölcsönadásinak adómentességénél azonban feltételül meg volt állapítandó, hogy a kölcsönadás kölcsöndíj kikötése nélkül és ugyanazon fajtájú értékpapíroknak nyolcz napon belül való visszaadásának kötelezettsége mellett történjék, mert ellenkező esetben könnyen beállhatna, hogy ily kölcsönadások reportczélokra kihasználtatnak és ekkép egy különben adókötelesnek minősített ügylet helyébe lépnének. Az értékpapírok kibocsátásuk alkalmával, mint már az általános részben volt szerencsém jelezni, az illetéki díjjegyzékben megállapított fokozatos illeték alá esvén, és igy forgalmi adóval már meg lévén terhelve, egyrészt a kettős megadóztatás elkerülése, másrészt az új társaságok alapításának megkönnyítése czéljából az újonnan kibocsátott értékpapírok első megszerzésének adómentessége szintén teljesen indokolt, de meg kell jegyeznem, hogy ez az adómentesség a dolog természetéből folyólag megszűnik, ha a kibocsátó intézet bizományos közreműködését veszi igénybe, mert ebben az esetben a bizományos és az értékpapírok megszerzője között létesült ügylet adókötelesnek tekintendő. Az értékpapírok convertálása, a midőn ugyanis alacsonyabb kamatozású értékpapírok lépnek a régi magasabb kamatozású értékpapírok helyébe, az alacsonyabb kamatláb elérése iránti törekvések támogatásán kivül adómentesnek főleg abból az indokból volt nyilvánítandó, mert ily convertálások leggyakrabban állampapíroknál fordulnak elő, a hol az adómentesség a mivelet sikeres keresztülvitele tekintetében kétségtelenül nagy horderővel fog birni. A jelzálogkölcsönök felvétele és visszafizetése alkalmával a hitelező intézet és a jelzálogadós között a záloglevelek tekintetében felmerülő ügyletek adómentessége indokát abban találja, hogy a jelzálogkölcsönök kamata nálunk még mindig nagyobb, mint külföldön és ekkép nem lenne méltányos ezeket az ügyleteket adóval is terhelni, különös tekintettel arra is, hogy azt túlnyomó részben az amúgy is kedvezőtlen viszonyok közt sinlődő gazdaközönség viselné. Végül adómenteseknek voltak minősitendők a visszaszállítások a halasztó ügyletekből. Mint már fentebb emiitettem, a halasztó ügyletek jogilag két adásvevési ügyletet képviselnek és igy jogi ismérvük alapján kettős megadóztatás alá esnének, holott gazdaságilag csak egy egységes ügylet jellegével bírnak, és ekkép a kétszeres adóval felette méltánytalanul sújtatnának. Ennek elkerülése czéljából lenne a halasztó ügyletekből való visszaszállításnak adómentessége kimondandó, minek következményekép a halasztó Ügyletekben rejlő két művelet közül csak az első esnék adókötelesség alá. Ugyanily értelemben intézkedik az 1894-ik évi április hó 27-éről kelt új német birodalmi törvény (12. §.) és az 1893. évi április hó 28-án kelt franczia törvény 28. §-a, mig az 1897. évi márczius hó 9~ikéről kelt osztrák törvény csak az oly visszaszállításokat mondja ki adómenteseknek, melyek nem bonyolittatnak le a leszámoló iroda utján és ezt a kivételt a törvény végrehajtása iránt kiadott instructióban adótechnikai szempontokkal indokolja, a mennyiben a bécsi tőzsdén érvényes leszámolási rend értelmében nem állapittatik meg, hogy mily ügyletek alapján szállitandók vagy veendők át a leszámolásra bejelentett értékpapírok. Én részemről ezt az érvet mérvadónak nem fogadhatom el, mert egyrészt a leszámoló iroda ügyrendjének a törvény intézkedéseihez kell alkalmazkodnia, másrészt pedig semmi nehéz« 4*
