Főrendiházi irományok, 1896. XIX. kötet • 794-834. sz.
Irományszámok - 1896-795
26 795. szám. Átutalás akkor forog fenn, midőn az ügyleteken kivül álló harmadik személy az értékpapírok átvételére vagy az értékpapírok szállítására kötelezett fél helyett "az ügyletbe belép, mely esetben tehát kétségtelenül új forgalom és így új adótárgy is létesül. Mérvadó azonban az adókötelesség megállapítására csak az lehet, hogy a harmadik személy mily jogi viszonyban áll a kötelezettel, mert ha az átutalóval jogilag egy és ugyanazonos személynek tekinthető, akkor az átutalás folytán új forgalom nem létesül. A díjtigyletek közül az egyszerű díjügyletnél, a kettős dijügyletnél és a »még annyit« kikötő ügyletnél, — a mint azt a budapesti árú- és értéktőzsdén érvényes értéküzleti szokások 18. §-a is kifejezi, — a díj fizetője optionális jogot szerez magának arra nézve, hogy bizonyos meghatározott időben ügyletet köthessen. Magának a díj ügyletnek megkötése tehát még tulajdonképen adóköteles forgalmat nem létesit, hanem ez csak akkor fog bekövetkezni, midőn a díj fizetője választási jogát oly módon gyakorolja, hogy a vételi, illetőleg eladási művelet mellett optál. Ha a díj fizetője ellenben ezzel a jogával nem él, a fizetett díj egyszerűen elveszettnek (abandonáltnak) tekintendő, mi kétségtelenül szintén bizonyos vagyonjogi forgalmat létesit, a mely forgalomnak adókötelessége és így a díjtigyleteknek a választási jog gyakorlásától függetlenül való megadóztatása annál is indokoltabb, mert kétségtelen, hogy ily ügyleteket kötő felekben az adózási képesség fokozottabb mérvben van meg. A dijtigyletek azon nemeinél, a melyeket az értéküzleti szokások stellage-tigylet névvel jelölnek meg, a tényleges forgalmat előidéző ügylet megkötése feltétlenül bizonyos, mert a stell age-ügylet természeténél fogva »a stellage vevője nemcsak jogosítva, hanem kötelezve is van az ügyletet akár az egyik, akár a másik módon teljesíteni«, illetőleg vagy a vételt, vagy az eladást választani. A halasztó ügyletek két csoportra oszthatók : a szorosabb és tágabb értelemben vett vagy egyszerű és nem egyszerű halasztásokra. Az elsők jellege abban nyilvánul, hogy a szerződő felek közös egyetértéssel az ügylet teljesítési idejét elhalasztják, a nélkül, hogy a szerződés egyéb feltételei változást szenvednének. Kétségtelen, hogy ily esetben új ügylet, új forgalom nem létesül és ebből az indokból az egyszerű halasztásokat az adóköteles ügyletek közé nem is lehetett sorolni. A tágabb értelemben vett halasztó ügyletek (a report-, illetőleg deport-, vagy köznéven kost-tigyletek) tulajdonképen az adásvevési ügyletek fogalma alá sorolhatók, mert jogi szempontból két ügyletet képeznek : értékpapíroknak készpénz melletti eladását, illetőleg vételét és ugyanezeknek az értékpapíroknak meghatározott későbbi határidőre való visszavásárlását, illetőleg újból eladását. Itt tehát kétségtelenül új ügylet, új adóköteles forgalom létesül, mely az eredetileg kötött szerződés lényeges megváltoztatásával, sőt esetleg új szerződő feleknek az üzlethez való hozzájárulásával áll kapcsolatban. Az előlegezési vagy lombard-ügylet lényege abban rejlik, hogy értékpapírokra kölcsön nyujtatik, a melynek biztosítására az értékpapírok kézi zálogul szolgálnak. Ez magában véve a törvényjavaslat elvi álláspontjának megfelelőleg adóköteles forgalmat még nem létesit, de a lombard-ügyletek oly alakban is köthetők, hogy a kölcsönadó a kézi zálogul nyert értékpapírok helyett más, de ugyanazon fajtájú értékpapírokat szolgáltat vissza; vagy pedig oly alakban, hogy a kölcsönadó bizonyos feltételek beálltával a zálogba adott értékpapírokat fizetés helyett átveheti, mely esetben adóköteles forgalom létesülvén, ezek az úgynevezett alakszerütlen lombardüzletek hasonlólag az adóköteles ügyletekhez soroltatnak. Végül az itt részletesen emiitetteken kivül adókötelesnek volt minősítendő minden egyéb ügylet is, mely tőzsdei vagy tőzsdeszertí forgalmat létesit, mert a tőzsdei üzlet változatosságánál fogva az ügyleteknek oly ujabb alakzatai keletkezhetnek, a melyek, a mennyiben az adókötelesség általános ismérveivel bírnak, megadózatlanul nem hagyhatók.
