Főrendiházi irományok, 1896. XIV. kötet • 602-639. sz.
Irományszámok - 1896-602
602. szám. 9 2-ik melléklet a 602. számú irományhoz. Indokolás, „az államjegyekből álló függő adósság teljes beváltásáról" szóló törvényjavaslathoz. Az 1892. évi tőrvények, a melyek a valutareformot elrendelték, intézkedéseik egyik részében megállapították a létesítendő új pénz- és érmerendszert, egy másikában némely irányban szabályozták az átmenetet az új pénz- és érmerendszerre, végül az intézkedések egy harmadik csoportjában általánosságban megállapították azokat a teendőket, a melyek az egész reform végrehajtása kép a végezel elérése, a készfizetések felvétele végett még teljesitendők. Nem terjeszkedhetem ki e helyütt annak előadására, minő concret intézkedésekkel és minő eredménynyel hajtottuk végre az 1892. évi valutatörvényeknek azokat a rendelkezéseit, a melyek az imént jelzett csoportok két elsejébe tartoznak. Mindezekről más alkalommal lesz szerencsém részletesen számolni, a mikor egyúttal a valutareform pénzügyi eredményeit is kötelességszerűen részletesen elő fogom terjeszteni. Csakis az 1892. évi valutatörvények ama rendelkezéseire óhajtanék itt külön utalni, a melyek a reformmunka folytatásának a jövőben külön törvényekkel szabályozandó programmját jelölték meg, a nélkül azonban, hogy ennek végrehajtása iránt közelebbi utasítást adlak volna. E programm egyes pontjai : a koronaértékben való közkötelezö számitás behozatala és ezzel kapcsolatban az általános érmeforgalom rendezése ; az új értéknek a jogviszonyokra való alkalmazása; a forgalomban maradt ausztriai értékű ezüstforintosok iránti intézkedés; az államjegyek bevonása; a papirpénzforgalom rendezése; a készfizetések felvétele. Az ezúttal tisztelettel előterjesztett törvényjavaslatok e programm egészére vonatkoznak és a programm nngy részének teljes végrehajtását szabályozzák. Azt hiszem, nincs kétség az iránt, hogy a rendezett valutaviszonyok létesítése végett teendő intézkedések közül az államjegyek beváltása képezi a legelőbb megoldandó feladatot. E követelmény felismerése által vezettette magát a törvényhozás 1894-ben is, a midőn az 1894 : XXIV. t.-czikkel az államjegyekből álló közös lilggö adósság 200 millió a. é. forintot tevő részének beváltását rendelte el. Az államjegyek beváltásának szükséges voltát annyira a dolog természetéből folyó követelménynek tartom, hogy e beváltás szükséges és sürgős voltának bővebbi indokolásánál időzni nem kivánok. Csakis azt vélem néhány szóval megvilágitandónak, hogy az államjegybeváltás folytatása és befejezése a szó teljes értelmében időszerű. FŐRENDI IROMÁNYOK. 1896—1901. XIV. 2
