Főrendiházi irományok, 1896. XIII. kötet • 595-601. sz.
Irományszámok - 1896-601
601. szám. 421 2-ik melléklet a 601. számú irományhoz. Indokolás, „a magyar korona országainak pénzügyministere és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministere között a bélyeg- és közvetlen illetékek, fogyasztási bélyeg és díjak iránt létrejött egyezményről szóló törvényjavaslathoz. A pénzügyi kormányzatnak 1867. évben történt kettéválasztásakor szükségesnek mutatkozott, hogy a monarchia két államának pénzügyministerei között kölcsönös megállapodás létesüljön arra nézve, hogy a két államnak egymáshoz való viszonyában a bélyegek, illetékek és díjak körül felmerülő kérdéseknél jövőre mily eljárás alkalmaztassák. A két állani közjogi kapcsolata és lakosainak fcürü közgazdasági érintkezése már magában véve alig engedte volna azt, hogy a két állam a bélyegek és illetékek körül előfordulható érintkezéseknél egymással szemben külföldnek tekintessék. De nem csupán általános elvi okokból, hanem gyakorlati szempontból is úgyszólván elkerülhetlen volt a bélyeg- és illetékek körüli kölcsönös eljárásnak egyetértésben való szabályozása. Különben igen könnyen megtörténhetett volna az, hogy az egyik állam egyoldalúkig tett intézkedései által a másik államot a szóban levő jövedelmeire nézve jelentékenyen károsítja. Ehhez járult még az, hogy a kölcsönös megegyezés hiányában az illetékkötelezettség azon tárgyaira nézve, m« lyek az egyik államból a másikba átvitetnek, vagy a melyek után mindkét államnak bizonyos arányban részesednie kell az illetékben, — szüntelen kételyek és zavarok merültek volna fel, melyek elhárítását nemcsak az illető egyik vagy másik államkincstárnak, hanem az adózóknak érdeke is egyaránt szükségessé tette. Ezek voltak azon legfőbb indokok, melyek figyelembevételével már 1868. évben a két államnak akkori pénzügyministerei között megállapodás létesült arra nézve, hogy mily eljárás alkalmaztassék kölcsönösen a magyar korona országainak és Ô Felsége többi királyságainak és országainak egymáshoz való viszonyában a bélyegek, illetékek és díjak körül előfordulható érintkezés eseteiben. Az erre vonatkozó egyezmény a magyar korona országaira nézve nem nyert ugyan külön törvényhozási jóváhagyást, de az abban létesült megállapodások, illetőleg az ezeknek megfelelő rendelkezések az 1868. évi XXIIÍ-ik és folytatólag későbbi törvényczikkek alapján érvényükben fentartott bélyeg- és illetékszabályok 1868-ik évi első hivatalos kiadásába (a har-
