Főrendiházi irományok, 1896. XII. kötet • 566-594. sz.

Irományszámok - 1896-566

alapot, tudniillik az egyenes és közvetett adók brutto - jövedelmét a fentebb emiitett levonások mellett, hanem egészen új alapra tér, t. i. az egyenes és "közvetett adók netto-j övedéi me alapján számitja ki a quótát. Az eszme magában véve nem új, de ily általános terjedelemben az osztrák bizottságok részéről eddig nem lett alkalmazva. 1877. június hó 14-én kelt izenetében az akkori osztrák quóta-bizottság azt a javaslatot tette, hogy a teherviselési képesség összehasonlitására az egyenes adóknál a bruttojövedelem, a közvetett adóknál pedig a nettojövedelem vétessék alapul. Erre az akkori magyar országos bizottság június hó 22-én adott válaszában részletesen kimutatta ezen álláspont tarthatatlanságát, a számítás részleteire nézve pedig már akkor is kifogásolta a magyar bizottság, hogy az osztrák részről előterjesztett táblázatban, mely az egyenes adók nyers jövedelmét, a közvetett adóknak pedig tiszta jövedelmét akarta kimutatni, ez utóbbinál a sör- és boradó, a zárt városok fogyasztási adója, továbbá az útvámok és fémjelzés ki voltak zárva. E tárgygyal még bővebben foglalkozott az 1887-iki magyar országos bizottság április hó 5-én kelt izenete, mely válaszul szolgált az osztrák küldöttség részéről megujitott fentebbi javaslatra, miszerint az egyenes adóknál a brutto-, a közvetetteknél a netto-jövedelem vétessék alapul. Ez izenetben a magyar országos bizottság újból állást foglal ezen javaslat ellen már elvi szempontból is, valamint újból kifogásolja az útvám, a fémjelzés, a zárt városok fogyasztási adója, nevezetesen pedig a sör- és boradó kihagyását, egyszersmind kimutatván, hogy az osztrák javaslatnak tulajdonképen semmi elvi alapja nincsen, hogy egyes tél elek egészen tetszés szerint hol felvétettek, hol kihagyattak, a mint ez épen Ausztria érdekeinek szempontjából kedvezőbbnek látszott, hogy nevezetesen az előbb említett közvetett adónemek is nyilván azért hagyattak ki a számításból, mert azok Ausztriában hasonlithatlanul bővebb jövedelmet eredményeznek, mint Magyarországban, a mi természetesen — és az akkori magyar bizottság ezt nyiltan ki is mondta — nem képezhet indokot arra, hogy az illető adónem a quóta kiszámításának alapját képező bevételeknél igénybe ne vétessék.