Főrendiházi irományok, 1896. XII. kötet • 566-594. sz.

Irományszámok - 1896-566

Az 1898. október hó 11-én előterjesztett osztrák quótaszámitás annyiban különbözik a tiz és húsz év előttiektől, a mennyiben ezen legújabb számításban nemcsak a közvetett, hanem az összes, tehát úgy az egyenes, mint a közvetett adóknál a netto-jövedelem vétetik alapul. De ez csakis a czímlapon olvasható, mert maga a számítás a részletekben annyira minden rendszer nélkül és oly önkényszerűen történik, hogy részletes birálat tárgyát alig képezheti. Netto alatt ugyanis nemcsak a kezelési és beszedési költségekkel kevesbített brutto-jövedelmek értetnek, hanem az az összeg, mely tetszés szerinti levonások után fenmarad. Mig egyes, még pedig igen fontos adónemek, teljesen ki lettek hagyva, viszont mások, a melyekre nézve a magyar országos bizottságok ismételten és meggyőzően bizonyították a levonás jogosultságát, Magyarország hátrányára a számításba fel lettek véve. Hogy mennyire befolyásolja ezen számitási Önkény a végeredményt és igy a quóta meghatározását is, mutatja azon egyetlen tény, hogy a söradó, mely kihagyatott daczára annak, hogy a monarchia mindkét államában egyenlő tétel és eljárás szerint kezeltetik, Ausztriában az utolsó tiz év alatt 28£'i milliót, Magyarországban pedig csak 18*7 milliót hozott és igy egyedül ezen söradó kihagyása által a számítás alapjául szolgáló osztrák jövedelem oly összeggel csökkentetik, mely körülbelöl tizenötszörösét képezi annak, a mi ugyancsak a söradó kihagyása által Magyarország javára válik. Nem kevésbbé hátrányos és igazságtalan az osztrák számítás abban, hogy — habár ez az 1867-iki alapra való visszatérést is jelenthetne— az adó visszatérítések és a kiviteli jutalmak a czukornál és a szesznél levonatnak, ámbár ez összegek is adószolgáltatást képviselnek. Ezen eljárás által az osztrák jövedelem 138*86 millióval, a magyar pedig csak 26*7 millióval apad, a mi, mellesleg mondva, kétszeresen károsítja Magyarországot, mert az adóvisszatéritések és kiviteli jutalmak felosztásánál ma érvényes rendszer — az úgynevezett termelési kulcs — amúgy is azzal az anomáliával jár, hogy Magyarország több adóvisszatéritést, illetőleg kiviteli jutalmat fizet, mint a mennyit a maga kivitele után fizetni köteles volna.