Főrendiházi irományok, 1896. XII. kötet • 566-594. sz.

Irományszámok - 1896-566

egyenes és közvetett adóiból eredő bruttó-jöve­delmek, ezekből aztán mindkét oldalon levonatván azon jövedelmek, melyek csak átfutó tételt ké­peznek, vagy pedig oly adókból erednek, melyek a monarchia egyik vagy másik "államában egy­oldalúan hozattak be, az ezen levonások után fenmaradó összegek közti arány képezné egyszer­smind a közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulási arányt. A magyar országos bizottságok soha sem tagadták, hogy az imént emiitett levonási téte­lekre nézve megdönthetlen szilárdságú szabályok nincsenek, hogy egyik vagy másik jövedelmi tétel levonása mellett is, ellene is lehet érvelni, de éppen azért ezen bizottságok ismételten és a jelenlegi magyar országos bizottság legújabban 1898. áp­rilis hó 23-iki határozatában kijelentelte, hogy ha az osztrák bizottság elvben hozzájárul a magyar bizottságok részéről ismételten ajánlott fentebbi alap elfogadásához, aztán birálat alá veszi egyenként az ezen alapon megejtett számítás részleteit, megjelölve azon tételeket, melyeket vagy az egyik, vagy a másik oldalon a számításba még felveendőknek, vagy abból kihagyandóknak tart: akkor a magyar országos bizottság kész­ségesen fog ezen az alapon az osztrák bizott­sággal tárgyalásba bocsátkozni. Ily eljárást várt tehát a magyar országos bizottság az osztrák bizottság részéről azon számitásra nézve is, melyet a magyar bizottság f. é. június hó végén az osztrák bizottság elé terjesztett; ezen várakozása pedig annál inkább látszott jogo­sultnak, mert az imént emiitett magyar számítás csak ellenjavaslat volt oly osztrák számítással szemben, melyben szintén a brutto-jövedelmek voltak alapul véve. A tisztelt osztrák bizottság azonban ettől teljesen eltérő utat követett az ez évi október hó 11-én a két hetes 'albizottság együttes ülé­sében előterjesztett és azóta a magyar bizottság elnökségéhez hivatalosan is megérkezett számí­tásban, a nélkül, hogy elvi álláspontja változta­tásának indokolását akárcsak megkisérlette v olna. Az osztrák bizottság legújabb javas­latában nem tér ugyan vissza a népességi arányra alapított régibb számítására, de nem fogadja el a magyar országos bizottságok által minden quótatárgyalás alkalmával ajánlott

Next

/
Oldalképek
Tartalom