Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.
Irományszámok - 1896-355
355. szám. 33 Minthogy azonban a lelkészi állással egybekötött jövedelmek igen különböző' forrásból eredhetnek, különböző jogi természettel birnak, majd kisebb, majd nagyobb mértékben bizonytalan jellegűek, minthogy továbbá a lelkészi jövedelmekkel terhek is járnak, okvetetlenül szükséges, törvényhozás utján megállapítani azon alapelveket, a melyek a jövedelmek és kiadások bevallásánál irányadóknak tekintendők. Első sorban kivánja ezt az állami kincstár, illetőleg az adózó polgárok vitális érdeke és az osztó igazság. A mily mértékben szükséges és igazolt a valóban szűkölködő lelkészek állami felsegélése, ép oly mértékben könnyelműség volna állami támogatást nyújtani ott, a hol ezt tárgyilagos körülmények nem igazolják. A jövedelmi kiegészítés intézményszerű megállapításáról lévén szó, ágy a vallásfelekezetekre, miut az érdekelt lelkészekre nézve csak az lehet igazán megnyugtató, ha a törvényhozás állapítja meg azon jövedelmeket, a melyek felszámitandók, és azon kiadásokat, a melyek levonhatók. Ugyanígy találjuk ezt a nyugati államokban is, a melyek törvényeiből az is kiderül, hogy az egyes jövedelmi és kiadási tételek mérlegelésénél igen különböző szempontok érvényesülhetnek. Vannak bizonyos jövedelmek, mint pl. a stóladíjak, misestipendiumok stb., a melyek egyik állam törvényhozása szerint beszámíthatók, a másiké szerint nem. Ugyanezt mondhatjuk bizonyos kiadási tételekre nézve, a minő pl. a keplántartás, az építkezési költségek stb. A jelen törvényjavaslat a felszámítandó jövedelmeket és a levonható kiadásokat a következő alapelvek szerint állapítja meg : /. Felszámítandó jövedelmek: 1. A földbirtok haszonbérjövedelme. A lelkészek által a lelkészi hivatal tulajdonát képező földbirtokból húzott jövedelem két különböző alapon állapítható meg, vagy a föld adó-kataszter, vagy a haszonbér alapján. Ezen két különböző becslési alap közül a haszonbért kellett választani, mert az általános tapasztalat szerint a kataszteri tiszta jövedelem messze mögötte marad a tényleges jövedelemnek. Nem is véve figyelembe azt, hogy solk helyen háromszor, négyszer annyi haszonbért fizetnek, mint a kataszteri tiszta jövedelem, átagosan a tényleges jövedelmet még egyszer annyira lehet tenni, mint a kataszteri tiszta jövedelem. Ezt bizonyítják a pénzügyministeriumban gyűjtött adatok és a kath. lelkészeknek folyamatban lévő jövedelmi összeírásai. Ebből önként következik, hogy ha a törvényjavaslat a lelkészi jövedelem megállapításánál a kataszteri jövedelmet fogadná el alapul, egyrészt a földbirtokkal biró lelkészek minden alapos ok nélkül jelentékeny kedvezményben részesülnének azok felett, a kiknek lelkészi hivatala nincsen földbirtokhasználattal egybekötve, másrészt az állami kincstár terhe is jelentékenyen növekednék. A haszonbérjövedelem megállapítása vagy a haszonbéri szerződés alapján történhetik, vagy ha a földbirtok saját kezelés alatt áll, a hasonminöségtí földekre helyben vagy a vidéken szokásos haszonbérek utolsó öt évi (1893—1897) átlaga szerint. Méltányossági tekintetek kivánják, hogy a jövedelem megállapításánál a lakóház, az udvar és a kert (ez utóbbi azonban csak i 1 /. [egy és fél] kataszteri holdig) figyelmen kívül hagyassék, annál is inkább, mert a törvényjavaslat azon feltevésből indul ki, hogy 800, illetőleg 400 forint jövedelmi minimum a lelkészeket a vallásfelekezet által biztosított szabad lakáson felül illeti meg. 2. A bérépületeknek és épületrészeknek tiszta jövedelme. PŐEENDI IROMÁNYOK. VIII. 1896 — 1901. 6
