Főrendiházi irományok, 1896. VIII. kötet • 354-408. sz.
Irományszámok - 1896-355
355. szám. 31 vétséget követne el, avagy államellenes magatartást tanúsítana, a jövedelmi kiegészítést időlegesen vagy véglegesen megvonhassa. A törvényjavaslat lehetőleg kíméletesen jár el, midőn kimondja, hogy első esetben a jövedelmi kiegészítés csak három évi időtartamra vonható el és a lelkész csak akkor veszti el véglegesen a jövedelmi kiegészítésre való igényét, ha visszaeső. Minthogy a törvényjavaslat 2-ik §-a értelmében a jövedelmi kiegészítés mindenkor a lelkészi álláshoz van kötve, önmagától értetődik, hogy ha az illetékes felekezeti hatóság a büntető-birósági Ítélettel hivatalvesztésre szóló mellékbüntetéssel sújtott, valamint a súlyos erkölcsi vétséget vagy államellenes magatartást tanúsító lelkészt állásától elmozdítja, akkor az ilyen lelkész a hivatalvesztési idő tartama vagy pedig a három év elmulta után is csak akkor részesíthető jövedelmi kiegészítésben, ha oly lelkészi állásban nyert ujabb alkalmazást, a melylyel jövedelmi kiegészítés van egybekötve. 8. és 9. §g-hoz. Ezen szakaszok azon eljárási módozatot állapítják meg, a mely szerint erkölcsi vétség vagy államellenes magatartás esetén, a lelkésztől a jövedelmi kiegészítés megtagadható, illetőleg, ha már annak élvezetében volt, tőle elvonható. Az eljárási módozat megállapításánál a lehetőségig figyelembe kívántam venni a vallásfelekezetek autonom jogkörét és igy azon alapelvből indultam ki, hogy a jövedelmi kiegészítést kérelmező, vagy már élvező lelkész ellen felmerült panasz elbírálása az illetékes felekezeti hatóság hatáskörébe tartozik. A vallás- és közoktatásügyi minister minden esetben az illetékes felekezeti hatóságot köteles felszólítani az alaposnak látszó panasz elbírálása végett. Ha azonban az illetékes felekezeti hatóság a kormány felszólításának nem tenne eleget, vagy a panasz alapos volta daczára, a súlyos erkölcsi vétséget elkövető vagy államellenes magatartást tanúsító lelkészt, továbbra is meghagyja állásában, akkor a kormánynak jogában áll a rendelkezésére álló adatok alapján a kért jövedelmi kiegészítést megtagadni vagy a már élvezett jövedelmi kiegészítést elvonni. Az állam ezen jogról saját létérdekeinek biztositása szempontjából le nem mondhat. Az állam saját létérdekeit támadná meg akkor, ha megengedné, hogy az általa Miyagi támogatásban részesülő lelkészek a közerkölcsiséget fenyegető életet folytathatnak, vagy pedig az állam, alkotmánya és közrendje ellen izgathatnak. A vallásfelekezetek autonóm jogkörének sértetlenül ferttartása és biztositása tette szükségessé annak kimondását, hogy a jövedelmi kiegészítést megvonó ministeri határozat az illetékes felekezeti hatóság fegyelmi ítéletének egyéb rendelkezéseit nem érintheti. 10. §-hoz, Ezen szakasz rendelkezését a pénzügyi szempontok indokolják. A törvényjavaslat pénzügyi következményeit egész pontossággal csak akkor lesz lehetséges megállapítani, ha a lelkészi jövedelmek bevallása a 12. §-ban megállapított alapelvek szerint országszerte megtörtént. Ez idő szerint csakis a vallásfelekezetek főhatóságai által e czélra előzetesen beszolgáltatott adatok állanak rendelkezésemre és ezek figyelembevételével azt találjuk, hogy a törvényjavaslat hatálya kiterjed 1206 ev. réf.; 253 ág. hitv. ev. ; 106 gör. kel. szerb; 1906 gör. kel. román; 93 unitárius lelkészre és 303 rabbira; hogy az összes lelkészi fizetéseknek 600 frtig leendő kiegészítésére 832.291 frt; 800 frtig leendő kiegészítésére pedig 1,577.917 frt szükséges; és pedig igényel : o) az ev. ref. egyház 600 frt kiegészítéshez 210.289 frtot, 800 frt kiegészítéshez 438.613 frtot; /
