Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.

Irományszámok - 1896-131

131. szám. 45 ez idő szerint irányadó rendelkezésektől különösen abban áll, hogy utóbbiak szerint a szám­vevőségi személyzet ellen a fegyelmi vizsgálatot többek között az igazgató hatóságok főnökei is elrendelhették, mig ezt a javaslat szerint ezen számvevőségek főnökei és tisztviselői ellen, ugy mint a roinisteri számvevőségek személyzete ellen is csak a minister, vagy a számvevő­ségi igazgató teheti. Az e §-ban a pénztári kezelés lezárására nézve kimondott általános elv nem zárja ki azt, hogy a magyar állami háztartás egyes számadási ágainak (például közös ügyek, állami adósságok, vasutak stb.) terhére vagy javára az osztrák, a magyar és a közös pénztáraknál, valamint a belföldi és külföldi bankházaknál, idegen vasutaknál a naptári év végéig bizományi­lag kiadott vagy bevett pénzösszegek a főkönyvekben még az évi zárlat eszközlése előtt keresztül­vezetésképen elkönyveltessenek, minthogy az ily utólagos könyvbeli keresztülvezetések által a deczember hó végével kimutatott pénzmaradvány változást nem szenved. IV. FEJEZET. Állami adósságok kezelése. Miután az 1870: XVIII. t.-cz. 27. §-a, mely az állami számvevőszéket a számviteli törvényjavaslat kidolgozásával megbizta, az állami adósságok számvitelére "és ellenőrzésére méltán súlyt fektet, czélszerűnek látszott az erre vonatkozó határozmányokat egy külön feje­zetben összefoglalni, megjegyezvén, hogy ebben a fejezetben a függő adósságokról (kamatozó pénztári jegyek, birói és árvaszéki letétemények, elfogadványi előlegek stb.) azért nem tör­énik emlités, mivel ezen adósságok fölvétele és visszafizetése az államháztartási előirány­zatokban sem nyer kifejezést, s ez okból az állami zárszámadásokban is mint »átfutó kezelés« van kimutatva. Egyébiránt magától értetik, hogy a függő adósságokra vonatkozó bevételekről és ki­adásokról a pénztárak külön-külön naplókban számolnak és a számvevőségek az egyes adós­sági nemek szerint elkülönített nyilvántartásokat vezetnek. A kötvények lekötésénél és azoknak át-, össze-, vagy szétirásánál és kicserélésénél való közbenjárás, az ezzel megbizandó pénztáraknái lényeges munkaszaporitást nem idéz elő és főleg a kötvények birtokosainak előnyére fog szolgálni, kik mentve lesznek azon kényszer­helyzettől, hogy e müveleteket csak magán pénzintézetek utján eszközölhették. A sommás főkönyv czélja az, hogy az állam összes adósságainak fölvételéről törlesz­téséről és a kamatfizetésekről bármikor együttes áttekintés nyerhető és a főkönyv alapján az összes kezelésnek rendszeres teljesítése ellenőrizhető legyen. V. FEJEZET. Számadási perrendtartás. Az ezen fejezetben fölvett határozatok a számadások elintézésének módját szabályozzák, a mi azért nem mellőzhető, mert 1866, évben az erre vonatkozó rendeletek eltörültetvén, helyettük mindezideig más positiv szabály nem alkottatott ; a miért a számvevőségek jelenleg egészen belátásuk szerint, gyakran egymástól eltérőleg is járnak el, a számadásokat elintézhetik, a mikor jónak látják, valamely észrevétel fölött a számadókkal vég nélkül levelezhetnek, a számadók pedig csak ritka esetekben tudják meg, vájjon számadásaik véglegesen el vannak-e intézve vagy sem ? mert értesitést a számvevőség részéről csak valamely észrevétel felmerülése alkalmából kapnak. 103. 0.-ÄO*. 133. $.-hoe. 195. $.-h09. 127—U1. §§.-hot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom