Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.

Irományszámok - 1896-147

147. szám. 95 A 9. §. és 10. §. a felveendő kölcsönre, valamint a társulat tartozásainak visszafizetésére vonatkozólag ugyanazokat az adó- és illetékkedvezményeket állapítják meg, melyek az 1885: évi XXVII. t. ez. hason számú szakaszaiban is a 12 millió frtos kölcsön felvétele alkalmából a társulatnak megadattak ; azonfelül a 9. §. kimondja, hogy a felveendő kölcsön beszerzése czéljából a társulat által esetleg kibocsátandó kötvényeket épen úgy, mint az a 12 millió frtos kölcsön kötvényeire nézve történt, a kormány óvadékképesekké és az 1885. évi VI. t.-cz. 13. §-a értelmében árvák és gondnokoltak vagyonának elhelyezésére alkalmasakká nyilvdnithatja. (L. az 1885. évi XXVII. t.-cz. 2. §-át.) A 11. §. azt az eshetőséget tartja szem előtt, hogy a társulat a pénzügyi rendezés czéljaira szükséges kölcsönt a magyar földhitelintézettől az 1889. évi XXX. törvényczikkben körülirt vízszabályozási kölcsön ;ilakjában fogja felvenni. Minthogy ily kölcsönök feltételei és módozatai az idézett törvényczikkben imperative vannak szabályozva, mely határozmányoktól közel fekvő okoknál fogva még törvényhozási úton sem volna indokolt, sőt czélravezető sem eltérni: ily kölcsön felvétele esetére jelen javaslatnak az 1889. évi XXX. lörvényczikkel ellenkező, illelve annak meg nem felelő határozmányait hatálytalanoknak kellett nyilvánítani. A 12. §. utasítja a földmívelésügyi ministert, hogy »a Béga hajózó csatornának a Ttmes-Bóga völgyi vizszabályozó-társulat ármentesitése érdekében is szükséges rendezési módozatairól, költségeiről és ezen költségeknek kik által leendő viseléséről mielőbb, de legkésőbben a jelen törvény hatálybaléptétől számított 5 éven belül a törvényhozásnak javaslatot tegyen«. Az állami tulajdont képező Béga-csatorna ugyanis jelen állapotában nagyobb viztömegek levezetésére nem képes, úgy hogy árvizek bekövetkezte esetén a csatornamenti vidéket veszélyezteti, miért is a Temes-Béga-völgy ármentesitése a Béga-csatornának árvédelmi szempontból való rendezése nélkül befejezettnek nem tekinthető. A Béga-csatorna rendezése czéljából már eddig is több tervezet dolgoztatott ki és pedig : 1. A volt Béga-csatornai kir. mérnöki hivatal által 1884-ben kidolgozott terv szerint a Béga hajózó csatorna medre 23 méter átlagos fenékszélességről 55—118 méter fenékszélességűre lett volna kibővitendő, azonfelül pedig a hajóút állandó biztosítására megfelelő számú szekrényes cse^e (kamara-zsilip) lett volna építendő. E tervezet szerint a kivitel költségei 17.5 millió forintra rúgtak volna, mely összegből 11 millió forint az ármentesitésre 6.5 millió forint pedig a hajózás által igényelt beruházásokra esik. 2. Ugyancsak az emiitett kir. mérnöki hivatal 1888-ban egy másik tervezetet dolgozott ki. E szerint a Béga árvizeinek mindaz a tömege, mely a Temesvár alatti hajózó csatornában az ottani töltések némi emelése mellett veszély nélkül levezethető nem volna, az árapasztó csatorna megfelelő kibővítésével a Temes medrében nyerne lefolyást. — Az e czélból a Bégánál, továbbá a Temesen és a mellékfolyók medrében okozandó vizszin-emelkedés miatt szükséges ármentesitési munkák költsége kerek összegben 5.7 millió frtra irányoztatott elő. Ehhez az Összeghez járulna még az a jelentékeny költség, mely a Béga Temesvár alatti részének állandó hajózhatóvá tételére szükséges. 3. Ugyancsak 1888-ban a volt közmunka- és közlekedésügyi minister rendelete folytán a Temes-Béga-völgyi vízszabályozási társulat dolgozott ki egy oly tervet, mely a Béga folyó árvizének az újonnan ásandó Karas csatornán leendő levezetését javasolta s mely tervezet szerint a Bégát és a Temes-Bégavölgyi vízszabályozási társulat keretébe tartozó Összes vizeket felölelő ármentesítés költségei 25 millió frtra rúgtak volna. Ez ősszegből a Béga árvizének elvezetésére szükséges munkálatok költsége ki nem hasitható, mert a Karas csatornának tervbe vett létesítése esetén nemcsak a Béga, hanem a Temes-Bégavölgy Összes vízfolyásainak árvizei is — az O-Béga-Beregszó lecsapoló csatorna és a Temes folyó árvizeinek kivételével —-