Főrendiházi irományok, 1896. IV. kötet • 130-179. sz.
Irományszámok - 1896-147
96 147. szám. ezen az új csatornán nyertek volna levezetést. A Béga csatorna állandó hajózhatóvá tételére szükséges költség ebbe a tervezetbe sem vétetett fel. 4. Az 1890. évben a volt Béga-csatornai kir. mérnöki hivatal újabb, — a tarozás elvén alapuló terveket készített. E tervek szerint a Bégának és a Temesnek veszélyt okozó árvizei egy közös területen, a Temesvár-Topolovecz között fekvő és a Béga, valamint a Temes által határolt térségen nyernének elhelyezést, illetőleg visszatartást oly mérvben, hogy a Béga és a Temes medrében a megengedettnél magasabb vízállások ne jöhessenek létre. A tarozás elvén alapuló eme tervezet szerint, — mely az egész Temes-Béga völgy ármentesitését és bel vízrendezését felöleli, — a szükséges munkák 11.5 millió frtba ketülnének, a mely összegből 5-6 millió frt a 28.000 kat. holdat tevő terület kisajátítására, 5.9 millió frt pedig a többi munkálatokra és berendezésekre lenne fordítandó. Ezen összegből azonban a Béga ármentesitésére szükséges munkálatok költsége a közös tározó területek miatt külön nem választható és a jelzett költségbe nem vétetett fel a Béga-csatorna állandó hajózhatóvá tételére megkivántató munkálatok költsége sem. Ezen tervezetek közül az 1., 2. és 3. alattiak különböző okokból nem mutatkoztak elfogadhatóknak. A 4. alatti tervezetet ugyan a műszaki nagy tanács kivitelre ajánlotta, a kivitel azonban elmaradt, mert a nagyobb és kisebb birtoktestekből álló, gazdaságilag művelt jelentékeny területek kisajátítása, a költségektől eltekintve, épen azért, mert nagy kiterjedésű terület megszerzésére volna szükség, alig leküzdhető nehézséget okozna. Ily körülmények között a Béga-csatorna szabályozása mindeddig megoldatlan maradt, előle azonban az állam tovább már alig térhetne ki. Minthogy a már felsorolt tervezetek a Béga-szabályozás minden lehető módját kimerítik, jelenleg csak az lehet a feladat, megállapítani, hogy a Béga ármentesitése melyik rendszer szerint, esetleg a rendszerek egyikének mily mérvű kiegészítésével vagy változtatásával eszközöltessék. Erre nézve két megoldás kínálkozik : Az egyik megoldás t. i. volna a Bega azon víztömegének, mely az alsó szakaszra veszélyt hozó, visszatartása és pedig lehetőleg nem a Topolovecz-Temesvár közötti, hanem a Topolovecz feletti felsőbb szakaszon, hol már a területek nem oly értékesek s hol — miután a tározó területnek csakis a Bega árvizét kell magába fogadnia, — a megfelelő területek előreláthatólag olcsóbban megszerezhetők lesznek. Abban az esetben pedig, ha a Bega felső szakaszán a szükséges területek teljes egészükben nem állanának rendelkezésre, egyelőre a Temes felső szakaszán, esetleg annek mellékfolyója, a Bisztra völgyében, lehet a tározó területet kiegészíteni. Az ármentesitésnek ily alapon való megoldása a Temes-Bega-völgy helyzetét minden más ármentesitési rendszer alkalmazásával szemben felette megkönnyítené és ezen kívül az alkalmas helyen létesíthető vizfogók más czélokra is jelentékeny szolgálatot tehetnek ; ezért is a földmívelésügyi minister úr oda szándékozik hatni, hogy a Begának ármentesítés szempontjából leendő rendezése lehetőleg ezen az alapon hajtassék végre. A rendezésnek ezen terv szerinti költségei ez idő szerint — a midőn még megfelelő tanulmányok nem tétettek, — pontosan meg nem állapíthatók, annyi azonban már most is megítélhető, hogy az e czélból szükséges munkálatok a 2-ik pont alatt ismertetett megoldási mód végrehajtására előirányzott 5,700.000 frton belül lesznek teljesíthetők. Ha az előbb említett tározó rendszer kivihetővé nem válnék, a második lehető megoldási mód az volna, hogy a Bega veszélyt okozó árvize a 2-ik pont alatt ismertetett módozatok szerint az árapasztó csatorna megfelelő bővítésével a Temes medrébe vezettetnék. Ez a megoldás a Temes, de különösen a Lanka-Birda és az alibunári vizek mellett fekvő területek helyzetét mindenesetre súlyosbítaná, mindazonáltal más okszerű megoldás
