Főrendiházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 988-1022. sz.

Irományszámok - 1892-988

CMLXXXV1II. SZÁM. 988. szám. (OVIII—CIX ÜLÉS, 1195. ÉS CIX. ÜLÉS 1220. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) A főrendi ház közjogi és törvénykezési bizottságának jelentése, az országgyűlési képviselő-választások feletti bíráskodást tárgyazó törvényj avaslatról. Ezen törvényjavaslat első sorban az 1874-dik évi XXXIII. t.-czikk 89. §-ábau kimondott elv és fentartás következményeként azon anyagi és alaki jogszabályokat alkotja meg, melyek szerint a kérvénynyel megtámadott választások feletti bíráskodást a m. kir. curia gyakorolni lesz hivatva. Alkotmányos államokban a törvényhozói testület függetlenségének egyik követelményeként szerepel, s a mi a magyar alkotmányt illeti, az 1848. évi V. t.-czikk 47. §-a is határozottan kijelenti, hogy a képviselőház (képviselőtábla) maga van hivatva elbírálni tagjai választásának törvényszerűségét, sőt alkotmányunk a főrendi háznak is megadja ezen jogot (1885. évi VII. t.-czikk 19. §-a). Az ily elbirálás az úgynevezett igazolás alaki részére nézve, mely a megbizó-leveleknek tisztán alaki szempontból való megvizsgálását tárgyazza, a képviselőház hatáskörét a törvényjavaslat a legkevésbé sem érinti, ellenben az igazolás másik részét illetőleg, mely érdemi és annak megbirálását tartalmazza, vájjon a választás egész lefolyásában és eredményében törvényszerű-e? tehát a választók többsége szabadakarata nyilvánulásának tekintendő-e % megszorítja a képviselőház jogkörét, a mennyiben kérvénynyel oly érvénytelenségi okok alapján megtámadott választásokról van szó, melyek a törvényjavaslat 3. §-ában szabatosan körülirt és birói eljárás utján teljesen bebizonyítható tényállásra támaszkodnak; az ezek feletti bíráskodás ugyanis a m.kir. curia hatáskörébe van utalva, minden más esetben, midőn nem ily határozott tényállás, hanem a választás szabadsága és törvényszerűsége ellen elkövetett oly cselekmények forognak fenn, melyek hatásának mérve és terjedelme egész positivitással meg nem állapitható, a képviselőház hatásköre a törvényjavaslat 10. §-a szerint továbbra is érintetlenül hagyatott, sőt fentartatott ezen felül a képviselőház bíráskodási joga (10. és 11. §.), de csak kiegészítőlég, ha a curia a felett nem itélt, azon első s egyik főkellék felett is, vájjon bir-e a megválasztott képviselő szenvedő választási képességgel? A képviselőház és a m. kir. curia hatásköre egymástól teljesen elválasztva a törvényjavaslat 3. és 10—13. §-aiban szabatosan körül van irva, a curia hivatalból vizsgálja megFÓ'RENDI IROMÁNYOK. XXIII. 1892—97. í 1 «