Főrendiházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 988-1022. sz.
Irományszámok - 1892-988
2 CMLXXXVIlí. SZÁM. vájjon az ügy hatáskörébe tartozik-e? (62. §.) A képviselőház a curia határozatát ennek hatáskörére nézve, ugy Ítéletét az ügy érdemére nézve feltétlenül elfogadni köteles (12., 13. §§.), azon esetben pedig, ha ugyanazon választás a képviselőház és a curia előtt is megtámadtatott, elöbbeni az eljárást a 13. §. szerint mindaddig függőben tartja, mig a kérvényt a curia végleg el nem intézte, az utóbbi azonban a képviselőházat az előtte megindított eljárásról s annak mikénti befejeztéről értesiti, ekként a törvény szigorú megtartása mellett hatásköri összeütközések nem merülhetnek fel. Azon kérdés, hogy alkotmányi szempontból a képviselőház bíráskodásának a jelen törvényjavaslatban foglalt megszorítása s a curia bíráskodásának a választási ügyekre való ily kiterjesztése czélszerü-e ? a törvényhozás által elvileg már meg van oldva az 1874-ik évi választási törvénynek fenidézett §-a által. A curia bíráskodása ideiglenesen nyolcz évre van megállapítva, úgy, hogy csak két választási cyclusra alkalmazható, minthogy ily nagyfontosságú, több oldalról vitatott és még kevés alkotmányos államban alkalmazott kivételes rendszabály helyessége felett csak a tapasztalat alapján mondhatni végleges Ítéletet, ez talán megnyugtatja azokat is, kik elvi szempontból ezen bíráskodást ellenzik. Azon czélra azonban, hogy a m. kir. curia mint bíróság feladatának megfelelhessen, szükséges, bár a választás politikai cselekmény, az e körül felmerülhető azon visszaélések és törvénysértések eseteiben, melyek a curia hatáskörébe utasíttatnak, a tényálladékot oly határozottan körülírni és oly körülményekre fektetni, melyek a birói utón való eljárásra alkalmasak, a bíróság előtt használható bizonyítékokkal teljesen kiderithetők, mert csak ily esetben marad meg a curia rendes birói működésében és felelhet meg bíráskodási feladatának, mig ha ezen határokat túllépve oly visszaélések megítélése is a kir. curiára bízatnék, melyeknél nem ily határozott tényállás, hanem egyes cselekmények oly hatása mérlegelendő, melynek mérve, terjedelme a biróság előtt alkalmazható bizonyítási módokkal be nem bizonyítható, hanem annak fenforgása felett egyéni apretiatió alapján a csak feltevésekre alapitható kisebb vagy nagyobb valószínűség szerint kell dönteni, a curia kivetkőztetnék rendes birói működéséből, itélkedése ingadozóvá válnék, az eldöntés alapjául vett feltevések a meggyőző objectiv alap hiányában a részrehajlással, a politikai befolyással való gyanúsításra szolgáltatnának okot, ez által megrendülne a benne helyezett bizalom s a politikai pártharczokba vonszoltatva, tekintélyét aláásó leghevesb támadásoknak lenne kitéve. Ezen szempontból indul ki a törvényjavaslat a 3. §. eseteinek meghatározásánál s ezzel összefüggőleg módosíttatnak a törvényjavaslatban a büntető törvénykönyv, valamint a választási törvények egyes oly iutézkedései is, melyek a kir. curia bíráskodása alá utasított cselekményekre vonatkoznak,» a mennyiben a tényállás megállapítása szabatosabb körülírása tekintetéből változtatás vagy kiegéazités mutatkozoLt szükségesnek. Ezenkívül még módosítja és kiegészíti a törvényjavaslat a választási törvények más intézkedéseit is, a gyakorlati élet által feltüntetett hiányok figyelembevételével, azon szempontból, hogy a választói jog gyakorlata megkönnyittessék, és fokoztassék a választási eljárás törvényszerűségének biztosítása, úgy a választók Összeírásánál, valamint magánál a választás tényénél is. A választási törvényeknek az emiitett két szempontból eszközölt módosításai közül kiemelendők különösen a következők: a választási jogosultság egyik előfeltételét képező adófizetés igazolása, bizonyos adóhátralék elnézésének megengedése s az elnézhető hátralék kiszámításának megnyugtató rendezése által (141. §.) megkönnyittetik, ez által sok választó jogosultságának Önhibáján kivül jelentéktelen hátralék miatti elvesztésétől megóvatik, a választók hivatalbóli összeírására vonatkozó szabályok több részletes intézkedés által bővíttetnek és szigorittatnak, a választók névjegyzéke könnyen megszerezhetővé tétetik minden párt részére (142—152. §§.), a választás tenyéré nézve a megkezdés és berekesztés időpontja kimerítően
