Főrendiházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 988-1022. sz.

Irományszámok - 1892-990

CMXC SZÁM. 27 terminológiájának. A kiadatás alapját képező büntetendő cselekmények nem e tekintetében a szerződés az Európában jelenleg általánosan elfogadott álláspontot teszi magáévá és kimondja, hogy kiadatás csak nem politikai bűncselekményekért engedélyezendő (III. czikk). A politikai bűncselekményekért való kiadás meg nem engedésével egytttt a kiadatási szerződésekben ki szokott fejezve lenni, hogy az államfő vagy családtagjai ellen intézett merénylet, ha ez a gyilkosság, orgyilkosság vagy mérgezés tényalladékát állapítja meg, sem politikai, sem azzal kapcsolatban álló büntetendő cselekménynek nem tekintetik. Ez az úgynevezett merényleti záradék a mi ujabbi szerződéseinkben is ben van. A Németalfölddel kötött és az 1881 : XVIII. t.-czikkbe foglalt államszerződésbe a merényleti záradék ugyan felvéve nincs, de a II. czikk 1. pontja a közönséges büntetendő cselekmények közé, a melyek miatt a kiadatás engedélyeztetik, a fejedelem vagy családja tagjainak élete elleni merényletet is sorozza. Svájcz az emiitett merényleti záradékot, szerződéseibe nem vette fel; s miután ennek a már 1830 óta elfoglalt és azóta állandóan fentartott álláspontjának feladására erre a pontra vonatkozó tárgyalásokkal rábirni ezúttal sem lehetett, akkori hivatali elődöm oda igyekezett hatni, hogyha a merényleti záradékot a Svájcz el nem fogadja, legalább másnemű olyan intézkedés legyen a szerződésbe felvéve, a melynek alapján azok, kik az államfő ellen intéznek merényletet, mégis ki legyenek adandók. Az ebbeli tárgyalások eredménye az lett, hogy az 1888-ban aláirt szerződés kimondotta, hogy politikai bűncselekményekért nincs kiadatásnak helye, de nem tagadható meg a kiadatás azon szerződés értelmében, ha a megkeresés okául szolgáló cselekmény a megkeresett állam törvényei szerint közönséges büntetendő cselekmény. Egyúttal egy külön zárjegyzőkönyvben az is ki lett mondva, hogy közönséges bűncselekményeknek politikai bűncselekményekkel való ezen connexitása, összefüggése esetén azok a bíróságok, a melyek a kiadott felett Ítélni fognak, pusztán azt a közönséges bűncselekményt vehetik Ítéleteik alapjául, a melyért az illetők kiadattak. A tárgyalásoknak 1892-ben történt újra felvételekor az új szerződés-tervezetbe a fentebb megjelölt elv más szövegezésben lett felvéve. A svájczi kormány ugyanis szükségesnek látta, hogy az 1888-iki szerződéshez — mint már emlitve volt — az időközben meghozott svájczi szövetségi törvénynyel megegyező módosításokat javasoljon. A szóban forgó kérdésre vonatkozólag az általa javasolt szövegezés ment át a most tárgyalás alá kerülő szerződésbe, a melynek III. czikke új alakjában akként rendelkezik, hogy politikai büntetendő cselekméyek miatt kiadatásnak helye nincs, de ha az a tett, a mely miatt a kiadatás kéretik, lényegileg közönséges büntetendő cselekmény, lesz kiadatásnak helye még akkor is, ha a tettes politikai indokra, vagy czélra hivatkoznék is. Miután ez a rendelkezése a szerződésnek elérhetővé teszi az államfő ellen merényletet elkövetők kiadását még abban az esetben is, ha az politikai indokból és czélból történt, s miután igy a svájczi kormány részéről el nem fogadott merényleti záradékkal elérni kivánt czél legalább részben biztosíttatott, a tárgyalások során megállapított ezt a rendelkezését a szerződésnek elfogadhatónak tartottam és hozzájárultam, hogy a szerződés ily értelemben megköttessék. Nem tagadható, hogy a szerződés III. czikkének ez a rendelkezése míg egyrészt nem nyújtja azt, a mit a!merényleti záradék, másrészt tovább megy, mint többi kiadatási szerződéseink, a mennyiben a politikai indokból cselekvő, vagy politikai czéltól vezérelt közönséges bűntettes kiadását általában elŐirja. Mindazonáltal ennek a rendelkezésnek a szerződésbe kivételesen történt felvétele aggályos nem lehet, ha tekintetbe veszszük, hogy ez esetben is csak oly közönséges bűncselekményekért engedélyezendő a kiadatás, a melyet a megkeresett állam saját törvényei is büntetéssel sújtanak, tekintet nélkül arra, hogy a bűncselekményt hol követték el és hogy a III. czikk utolsó bekezdése kimondja, hogy a kiadatás esetén a kiadott egyén nem üldözhető és nem Ítélhető el azon politikai indokért és azon politikai czél miatt, a melyekért a bűncselekményt elkövette, tehát ez az indok és czél súlyosbító körülményül sem vehető. 4*