Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
128 A javaslat a kérdést e kettős szempont kellő méltánylásával oldotta meg. Rendelkezése egyszerű és határozott. Ki vannak zárva az egyesítésből azok a kihágások, melyeket miniszteri rendelet vagy törvényhatósági vagy városi szabályrendelet állapít meg. Ellenben egyesíthető a törvényszék vagy a járásbíróság hatáskörébe utalt bűnügyekkel a törvényekben körülirt valamennyi kihágás. Egyébként az egyesítésnek szélesebb körben való megengedéséből a bíróságokra elviselhetetlen terhet nem ró, mert az attractionak csak kizárása kötelező, megengedése facultativ s ehhez képest az egyesítés a biróság belátásától fWgg. Ha az együttes elintézés a bíróságnak nehézségeket okozna, azt a 21. §. alapján mindig mellőzheti, illetőleg megszüntetheti. c) Az együttes elbírálás mellőzése és megszüntetése (21. §.). Mindenekelőtt meg kell jelölni, hogy az együttes elbírálás mily viszonyban áll az összefüggéssel, illetőleg egyesítéssel. Az alanyi összefüggésben álló ügyeknél (19. §.) nem maga az összefüggés, hanem az ügyek egyesítésének moz<Í állapítja meg a közös illetékességet és ezzel együtt jár az ügyek együttes elintézése, mert hisz az egyesítésnek ez a czélja. A tárgyi összefüggés esetében (18. §.) ellenben maga az összefüggés ténye állapítja meg a rsséget és mert tulaj donképen csakis többek közös ügyéről van szó, magával ez összefüggéssel együtt jár az együttes elbírálás is. Kétségtelen tehát, hogy az összefüggésnek mindkét illetékességi elve ama czéínak áll szolgálatában, hogy az összefüggő ügyek együttes elbírálásban is részesüljenek. De már fentebb utalás történt az akadályokra, melyek néha az együttes elintézésnek útjában állanak, és a melyek éppen a terhelt érdekében és általános perjogi szempontból figyelembe is veendők. A javaslat nem sorolja fel a mellőzés okait, hanem általában fontos czétszerü$égi okot említ. Ily ezélszerüségi ok lehet az, hogy az együttes elbírálás az eljárás menetét nagyon késlelteti, vagy annyira heterogen tárgyakat ölel fel, melyek a vádat összebonyolítják t védelem állását túlságosan megnehezítik. Az első szempont tehát az eljárás gyorsítása vagy se. De nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a közvetlenség rovására történik, ha több külombözö ügy elhomályosítja a tárgyalás összbenyomását. Főleg azonban arra kell tekintettel lenni, hogy az együttes elbírálás ne járjon a letartóztatás és vizsgálati fogság ok nélküli meghosszabbításával. A 18. vagy 19. §. alapján eljáró biróság akár a vádló vagy a terhelt indítványára, akár hivatalból határoz az egyesítés mellőzése, illetőleg megszüntetése tárgyában. »Biróság« alatt itt mind az összefüggés alapján illetékes első folyamodása, mind a felső biróság értendő. A biróság ugyanis illetékességét hivatalból lévén köteles vizsgálni, ebből logikailag következik, hogy e joga és kötelezettsége az összefüggő ügyekre vonatkozó illetékességre is kiterjed. A biróság a javaslat szerint az együttes elbírálást mellőzi vagy megszünteti. Az együttes elbírálás mellőzéséről csak oly esetben lehet szó, midőn a biróság az összefüggő ügyek egyesítését még el nem rendelte, illetőleg az együttes eljárás még nincs megindítva. Mellőzés esetei volnának, ha a vádló ugyanabban a vádindítványban több összefüggő ügy miatt kéri az eljárás megindítását, vagy a felek utólagosau kérik más ügynek a már folyamatban levővel való egyesítését, vagy összefüggő ügyek több biróságnál vannak folyamatban és ezeknek egyidejű elintézését kérik, a biróság pedig ez indítványok ellenében czélszerííségi okból nem rendeli el az együttes elintézést, hanem a külömben fennálló illetékességi ibályok szerint kivánja az ügyeket elintéztetni. Az együttes elbírálás megszüntetéséről ellenben k akkor lehet szó, midőn a biróság az egyesítést már elrendelte (19. §.), illetőleg az együttes eljárás már folyamatban volt. A mennyire helyes az összefüggő ügyek egyesítését, illetőleg az együttes elbírálást a biróság facultativ jogává tenni, épp oly indokolt, hogy a már egyszer
