Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
119 körének korlátain belül illetékessé váljon az eljárásra és ítélethozásra. Ha tehát a lakó vagy tartózkodó hely szerint illetékes bíróságnál tesznek feljelentést vagy emelnek vádat, akkor, feltéve, hogy a sürgősség szempontja fenforog, köteles a biróság intézkedni és ezzel illetékességét megállapítani. De minden indítvány nélkül is, ha a sürgősség szempontja a lakúhely szerint illetékes biróság beavatkozását kívánja, a tett intézkedéssel vagy határozattal meg van állapítva az illetékesség, melyről a biróság a jogosítottnak indítványa nélkül le sem mondhat. A javaslat azonban ama perjogi és czélszerííségi hasznok folytonos szemmel tartása mellett, melyek az elkövetés helyének illetékességi elvét a többi fölé helyezik, nem tekinti véglegesnek a lakó vagy tartózkodó hely bíróságának megelőző intézkedés vagy határozat alapján szerzett illetékességét. Előfordulhat, hogy a nyomozás vagy vizsgálat szakában tűnik ki. hogy mind a perjog és czélszerííség okai, mind a büntetés erkölcsi hatásának szempontja a »forum commissi« helyreállítását kívánják. Ezért a javaslat (17. §.) a kir. ügyészségnek megadja azt a jogot, hogy a vádirat benyújtása előtt biztosíthassa az elkövetés helye bíróságának elsőbbségét, a mennyiben indítványára a pernek most kiemelt szakában köteles a lakó- vagy tartózkodó-hely bírósága az ügyet az elkövetés helye bíróságának átengedni. Az ügyfél-egyenlőség elvébe látszik ütközni, hogy a javaslat a tettes és a magánvádló indítványának e részben nem tulajdonítja ugyanazt az erőt, mint a kir. ügyészség nyilatkozatának. Az ez irányban való egyenlővé tételt a javaslat csak azért véli mellőzhetőnek, mert rendszerint nincs a tettes érdeke ellen, ha a lakó- vagy tartózkodó helye szerint illetékes biróság jár el ügyében. Azt pedig, hogy a tettesnek vagy a magánvádlónak alkalma és módja legyen az ügy befejezését egy egyszerű indítványnya^ késleltetni, és több bíróságot az ügygyei foglalkoztatni, valóban fölösleges volna megengedni. A tettes lakó- vagy tartózkodó helyének bírósága ugyanis egyes esetekben leginkább hivatott az eljárás lefolytatására és különösen a vizsgálat teljesítésére. Például ha a büncsekményt vásáron, búcsún vagy más hasonló alkalommal követte el, a kihallgatandó összes tanuk vagy legnagyobb részök nem az elkövetés helyén, hanem attól néha nagyon távol eső és más biróság területéhez tartozó helyen laknak, hol egyúttal a tettes is lakik vagy tartózkodik. Ha a tettesnek módjában áll egyszerű inditványnyal kieszközölni az ügy áttételét, ezt a jogát kétség nélkül felhasználhatja az eljárás elhúzására. Lehet, hogy máskor azért kivánja a tettes az áttételt, hogy ügye valamely erétytelen vagy elfogult vizsgálóbíró kezébe jusson. A magánvádló pedig esetleg nem bir kellő belátással, hogy az áttétel fontosságát megítélhesse, vagy az áttételt azért is indítványozhatná, hogy a tettesnek a mentő bizonyítást megnehezítse. Már ez okokból sem lehet e ponton az ügyfél egyenlőséget megvalósítani. De külömben is a kir. ügyészségnek kötelessége lévén a terhelt érdekeire kellő figyelmet fordítani (9. §.), ott. a hol a tettesnek fontos és perjogi szempontból is igazolt érdekei követelik a »forum commissi« visszaállítását, ezt indítványozni is fogja. Ez kiterjed arra az esetre is, midőn egyedül raagánvádló jár el, mert a tettességgel terhelt egyszerűen a kir. ügyészséghez fordul, melynek jogában áll az indokoltnak talált kérelemnek megfelelő indítványt előterjeszteni. A vádtanács pedig, ha indokoltnak találja, a magánvádlónak vagy a tettességgel terheltnek kérelmére elrendelheti az ügy áttételét. Magától értendő, hogy az áttétel rendszerint elrendelendő, ha a felek egyetértőleg indítványozzák. Ekkor is vagy megvan a kir. ügyészség indítványa, mely az áttételt már magában véve maga után vonja, vagy ha a magánvádló és a tettes terjesztenek elő hasonló indítványt, akkor aligha forog fenn az az aggodalom, hogy a tette sérdekében az eljárásnak késleltetése van ezélozvaA javaslat az elkövetés és a lakás vagy tartózkodás helyének két fő illetékességi elvén (16., 17. §-ok) kívül még egyéb illetékességi elvet is alkalmaz. Ilyen ama hely szerinti
