Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.
Irományszámok - 1892-987
117 Szlemenics »Fenyítő' törvényszéki magyar törvényében« kissé határozatlanabbik ugyan, de szintén a lakóhely illetékességi elvét látszik kiemelni, midőn azt mondja: »Minden törvényszéknek birói hatalma megyéjének kebelére vagyon szorítva, úgy, hogy bármely törvényszék csak azokon űzheti birói hatalmát, kik megyéjében lakoznak, vagy annak kebelében törvényeinkkel megegyezöleg befogatnak.« Az 1843-iki javaslat (7. fejezet) a »forum commissi« elvét emeli túlsúlyra, midőn kimondja, hogy a bűntettek elítélése a vádlott polgári állapotának külömbsége nélkül azt a büntető hatóságot illeti, melynek területén a bűntett elkövetve voH. A kivételes hatáskör esetein kivtil további kivétel még az, hogy a megyei, városi és kerületi tisztviselők hivatalbeli visszaélései tárgyában az illető megye, város vagy kerület ítélőszéke, minden más köztisztviselő hivatalbeli visszaélései esetében annak a hatóságnak törvényszéke ítél, melynek szolgálatában áll ama tisztviselő, vagy a melynek területén lakik. A lakó vagy tartózkodó hely illetékességének elve csak a külföldön elkövetett bűntetteknél érvényesül. Az 1844-iki javaslat (IX. fejezet, a birói illetékről) lényegileg nem tér el az 1843-ikitől. Ujabb birói gyakorlatunkban az említett hazai javaslatokkal egyezőleg a törvényeinkben is gyakran kiemelt »forum delicti commissi« elve volt elsőrendű illetékességi szabálynak tekintve és a többi elv csak kisegítő jelentőséggel birt. Az 1872-iki javaslat is ezen az állásponton áll, midőn 8. §-ában kimondja, hogy az eljárásra és ítélethozásra az a törvényszék illetékes, a melynek területén volt elkövetve a törvényszék hatósága alá tartozó bűntett. Hazánk ama területén, ho) az 1853-iki ausztriai büntető-perrendtartás van hatályban, szintén az elkövetés helye döntő az illetékességre nézve és erre mind az elfogatás, mind a lakás vagy a tartózkodás helye csak kisegitőleg gyakorol befolyást. Az összefüggés illetékességi elvét, mely szerint egy egyén több bűncselekményéről, továbbá több egyén (tettes, részes, orgazda, bűnpártoló) egy bűncselekményére nézve egyazon biróság illetékes : sem a római, sem a közönséges német jog forrásai nem ismerik. Nincs sehol kimondva, hogy egyazon bűncselekmény részeseire egyazon biróság legyen illetékes, sőt valamely személy által elkövetett több bűncselekmény esetére határozottan kimondják a régi jog forrásai, hogy mindenik bűncselekményre nézve a »forum commissi« elve irányadó. Csakis az* ujabb particularis német törvényhozások, különösen a gyakorlati haszon szempontjából tartották szükségesnek az összefüggés illetékességének elvét részletesebben szabályozni. Az 1803-iki osztrák törvénj még mit sem szól az összefüggés illetékességéről, — de már a bajor büntető-törvény (II. Rész XXII. czikk) mind a halmazat, mind a részesség összefüggésének illetékességi elvét elismeri. Hasonlóképen rendelkezik az 1840-iki hannoveri perrendtartás (4. §.) is, melyet az ujabb particularis törvények csaknem kivétel nélkül követnek, és valamint az 1873-iki osztrák (55., 58. §-ai), úgy a német birodalmi perrendtartás is (2—5 §§. és 13. §.) tüzetesen szabályozzák az összefüggés illetékességi elvét. Hazánkban ez elvet már régibb törvényeink (1659: XVIL, 1715: VII. §. 8., 48., 1723: XL, 1840: XL., XXIII., 1844: VI. §. 17.) elismerték és törvényszéki gyakorlatunk is alkalmazna főleg a tárgyi összefüggés esetében. Az lö43-iki (73—75. §§.) és az 1872-iki (9., 10. §§.) javaslatok már mind a tárgyi, mind az alanyi összefüggés illetékességének elvét részletesebben szabályozzák. B) A jelen javaslat az illetékességet megállapító okok között az elkövetés helyét tekinti döntőnek. A gyakorlati élet uj meg uj adatokkal igazolja, hogy az esetek legnagyobb részében a bűncselekmény nyomai, bizonyítékai az elkövetés helyén, vagy ehhez közel találhatók fel és hogy a vizsgálatot könnyebben és czélszertíbben vezetheti az elkövetés helyének bírósága, mint más biróság. De a büntetés hatásának emelésére is szolgál, ha a terhelt ellen az eljárás
