Főrendiházi irományok, 1892. XXI. kötet • 979-987. sz.

Irományszámok - 1892-987

CMLX XXVII SZÁM. 105 Tagadó válasz esetén, vagy a kérelem elutasítása, illetőleg az új bizonyíték felvétele után az elnök a bizonyító eljárást befejezetinek nyilvánítja és felhívja a vádlót vádbeszédének, utána a vádlottat és a védőt a védelemnek szóbeli előterjesztésére. A 41. §. esetében a kir. ügyészség képviselője után a főmagánvádló is felszólalhat. A vádló után a magánfelet (51. §. 3. pont) vagy képviselőjét illeti a felszólalás joga. A vádló a védőbeszédre válaszolhat. Az utolsó beszéd mindenesetre a vádlottat és védőjét illeti, és ha van is védő, megkérdezendő a vádlott, hogy nem óhajt-e védelmére szót emelni. Ha több a vádlott: az előterjesztések sorrendjét az elnök határozza raeg. 315. §. A vádló, a mennyiben a vádlottat elítélhetőnek tartja, indokolt indítványt terjeszt elő, a vádlottnak bűnösül kimondása és az ellene alkalmazandó büntetési tétel tárgyában. A kiszabandó büntetés mennyisége iránt indítványában nem szabad nyilatkoznia. Ha a vádló a vádlottat elítélhetőnek nem tartja, a vádat elejti, de köteles ennek okait tüzetesen kifejteni. Ha a sértett a bűnvádi eljáráshoz nem csatlakozott (51. §.), vagy a magánfél a fő tárgyalásra nem jelent meg, a magánjogi igényre nézve a megelőző eljárás alatt előterjesztett kérelme az iratokból felolvasandó és tárgyában a kir. ügyészség tesz megfelelő indítványt. 316. §. Ha a vádló a bizonyító eljárás következtében akkép látja a tényállást megváltozottnak, hogy a vádlott más bűncselekményben mutatkozik bűnösnek, mint a melylyel a vádhatározat, illetőleg a vádirat szerint vádolva volt, vagy hogy őt a vád tárgyává tett bűncselekményen kívül az 1878. évi V. törvényczikk 96. §-ának alkalmazására alapul szolgáló más bűncselekmény is terheli: a bizonyító eljárás befejezése után vagy azonnal előterjeszti a megváltozott tényállásra alapított vádindítványát, vagy megfelelő vád emelése czéljából a főtárgyaiásnak félbeszakítása, illetőleg elnapolása iránt tesz indítványt (335. §.). Ha a vádló a bizonyító eljárás eredménye alapján arról győződik meg, hogy a vád alapjául szolgáló tett magában, vagy a főtárgyalás folyamán felmerült köriilmények folytán az esküdtbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény tényálladékát állapítja meg, az ügynek az esküdtbirósághoz leendő áttételét indítványozza. 317. §. A vádlott a félbeszakítás vagy az elnapolás, illetőleg az esküdtbirósághoz való áttétel iránt a 316. §. értelmében tett indítványra nézve meghallgatandó. A vád megváltoztatása esetében, ha a vádlottnak nincs védője, az elnöknek kötelessége a vádlottnak megmagyarázni a vád megváltoztatását és meggyőződni, hogy ennek következményeit a vádlott felismerte-e. Ennek megtörténte után a vádlott, illetőleg védője megkérdezendök, hogy a vád megváltoztatása miatt a védelem előkészítése czéljából nem kívánják-e a főtárgyaiásnak félbeszakítását, illetőleg elnapolását. Ez a kérdés és az erre adott felelet a főtárgyalás jegyzőkönyvébe semmiség terhe alatt felveendők. 318. §. A biróság csak akkor tagadhatja meg a főtárgyalás félbeszakítását vagy elnapolását, ha ez a védelem előkészítésére nem szükséges. FJlÓENÜl IROMÁNYOK XXI. 1892 97. u