Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.
Irományszámok - 1892-706
DGCVI. SZÁM. 149 Ha a szabadalmi leirás titkos, vagy a sértett fél a bitorló büntetését nem kívánja, jogositva van a magánjogi per útján a további utánzás eltiltását és óvadékot kívánni, hogy az utánzott tárgyak a szabadalom tartama alatt belföldön forgalomba ne hozattassanak vagy azonnal külföldre szállíttassanak. Minden bitorlási keresethez az eredetij okmány csatolandó. A perben az eredeti leirás a ministeriumtól bekivánandó. Mihelyest a perben a szabadalom megszűnte vagy semmis volta állíttatik, a bitorlási per folytatása felfüggesztendő és a felek a szükséges lépések megtételére a kereskedelemügyi ministeriumhoz utalandók. Ily esetben pedig a már elrendelt előleges biztosítási rendelkezések az ügy végeldöntéséig érvényben fentarthatók. Az 56. §-boz. Minthogy léteznek oly leírások, melyek különbözőkép magyarázhatók, tágabb értelembe vehetők vagy megszoríthatok, az iparos kétségben lehet a felett, vájjon alkalmazott eljárása vagy előállítandó tárgyai nem ütközendnek-e valakinek már kiadott szabadalmába, mely esetben kénytelen nagyobb berendezésektől vagy költséges beruházásoktól tartózkodni, nehogy későbben bitorlási keresetekkel megtámadtassék, büntettessék, kártérítésbe marasztaltassék és drága berendezései és készülékei kárba veszszenek. Ily lehetőség kikerülhető a megállapítási eljárás által, mely lényegében abban áll, hogy az, a ki ily megtámadásoktól tart, előlegesen kérheti annak megállapítását, vájjon az általa előállított vagy használt tárgy, vagy eljárása valamely külön megjelölendő szabadalomba ütközik-e vagy sem? Előleges tárgyalás alapján a kérdés fölött a szabadalmi hivatal bejelentési osztálya határoz, melynek határozata ellen még a felfolyamodási osztályhoz lehet fordulni, mely azonban véglegesen dönt. A dolog természetéből következik, hogy a döntésnek eredménye az, hogy ily esetben a megállapított eljárás vagy tárgy miatt bitorlási vagy kártérítési kereset vagy egyáltalában nem inditható, vagy az legfeljebb arra terjedhet ki, hogy a panaszlott nem ment-e túl az általa benyújtott leirás tartalmán. Az 57. és 58. §§-hoz. j A mint már előbb emiitettem, a szabadalom bitorlásának orvoslása nemcsak büntető, hanem a magánjogi per utján is kereshető. A magánjogi per a büntető eljárás mellett sem párhuzamosan, sem egymásután nem folytatható. A sértett fél tartozik magát vagy az egyik, vagy a másik eljárásra elhatározni. Kivételnek csak azon esetekben lehet helye, midőn a büntető biróság a vádlottat felmentette, vagy kártérítési összeg megállapításába nem bocsátkozott és a panaszlót a magánjogi perútra utasitotta és ily esetben a sértett fél utólagosan kártérítési perrel lép fel. A magánjogi per nevezetesen akkor fog indíttatni, ha a sértett fél ellen be nem igazolható, hogy tudva sértette meg a szabadalom-tulajdonos jogait. A kereset a szabadalmi jognak elismerése és vagy az utánzatok megszüntetésére és o tárgyak, készülékek és eszközök használhatlanná tételére, vagy kárpótlásra, vagy mindezekre lehet irányozva. Ezen, az iparra nézve igen fontos e* s gyors eljárást igénylő perek legczélszerííbben csak a kereskedelmi ügyekben illetékes biróságok eldöntésére bizhatók. Az ily perek tárgyalásánál és eldöntésénél hasonló kérdések merülnek fel, mint a szabadalmi bitorlások iránti büntető eljárás alatt.
