Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.

Irományszámok - 1892-706

150 DGCVL SZÁM. Azért szükséges is, hogy a büntető eljárásnál figyelembe veendő egyes rendelkezések itt is megfelelően, ha nem is szórói-szóra, alkalmaztassanak Ilyenek az 51. §-ban kimondott azon szabály, hogy miképen bírálandó meg a bitorlás a szabadalmi leirás alapján; hogy az 54. §-ban emiitett ideiglenes intézkedések és az esetleges óvadék letétele ezen magánjogi perben is alkalmazható; végre, hogy azon esetben, midőn e perben a szabadalom fennállása válik kérdésessé, uem maga a polgári biró, hanem az e tekintetben illetékes szabadalmi hivatal ítéljen. Ha a szabadalom tulajdona vagy használati joga válik kérdésessé, akkor természetszerűen a polgári bíróságok illetékesek és ezek kizárólag hivatvák a szabadalmaknak élők közt szerződés útján, vagy halálesetre való intézkedések alapján keletkező átruházások, valamint használati engedélyek fennállása és jogérvénye fölött ítélni. Ezen pereket is a kereskedelmi ügyekben illetékes bíróságok elé utasitandóknak tartom. Magától értetik, hogy az erre, vonatkozó Ítélet hozataláig és annak a szabadalmi lajstromba leendő bevezetéséig a szabadalmi hivatal és a bitorlás iránt illetékes bíróságok csakis a lajstromban kitüntetett tulajdonost, vagy ' tulajdonosokat fogják mint ilyeneket elismerni. IX. FEJEZET. Átmeneti és zárhatározatok. Az 59—64. §§hoz. Az új szabadalmi törvény életbeléptetése után csak az ezen törvény értelmében megadható szabadalmak engedélyezhetők. Az ezen időponton még függőben levő szabadalmi kérvényekre nézve már az új eljárás irányadó és vagy egyszerű visszautasítás, vagy közzététel rendelendő el. Ki ezen új eljárásnak magát alávetni nem akarja, szabadalmi kétvényét visszavonhatja és akkor a már befizetett díjakat is visszakapja. Minthogy az új törvény titkos leírásokat nem ismer, a régi titkos leírások az új szabadalmi rendszerben többé helyet nem foglalhatnak. E tekintetben egyedül azon szabadalmakra nézve rendelhető magasabb állami érdek szempontjából kivétel, melyek esetleg a kormánynak a hadsereg, a honvédség és a haditengerészet czéljaira adományoztattak. Az új törvénynek minden tekintetben visszaható érőt tulajdonítani nem lehet, mert az előbbi szabályok szerint adományozott szabadalmak tulajdonosai az előbbeni szabályzat szerint nyervén jogaikat, ezeknek szabadalmai súlyosabb feltételekhez nem köthetők és magasabb terhekkel meg nem róhatók, mint melyek megadásuk időpontjában jogérvényesen fennállottak. Nevezetesen az I. fejezet, mely a szabadalmak megadására vonatkozó feltételeket tartalmazza, a III. fejezet a szabadalmak megszüntetésére, visszavonására és megsemmisítésére vonatkozó anyagi intézkedéseivel, az V. fejezetnek a szabadalmak megadására vonatkozó 29—37. §-ai, a VII. fejezetnek 45. §-ának az új díjakat és illetékeket megállapító 1,-7., 11. és 12. bekezdései, végre a IX. fejezetnek 59. §-a, mely a még elintézetlen szabadalmi kérvényekről szól, azok, a melyek a régebben engedélyezett szabadalmakra nem alkalmazhatók és mindezek tekintetében a jelenleg fennálló szabályoknak ezentúl is hatályban kell maradniok. Ellenben ezen régibb szabadalmakra alkalmazást kell, hogy találjanak : a II. fejezetben a szabadalmak hatályáról, a IV. fejezetben az újonnan felállítandó szabadalmi hivatalról szóló intézkedések, az V. fejezetben körülirt eljárásnak az érvénytelenítésre vonatkozó 38—40. §-ai, a VI. fejezetben â szabadalmi lajstromról, a szabadalmi levéltárról és közlönyről szóló intézke-