Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.

Irományszámok - 1892-706

DGGVI. SZÁM. 121 3. A határozott lemondással egyforma hatálya van a hallgatólagos lemondásnak, ha t. i. esedékes szabadalmi díjak kellő időben be nem fizettetnek. A díjfizetések határidejét a 45. §. szabályozza. A törzs-szabadalomnak megszűnte rendszerint a pótszabadalom megszüntetését is maga után vonja. Valamely mulasztás következtében beállott megszűnésnek kegyelem utján való hatálytalanítását és a mulasztás következményének elengedését a jelen törvényjavaslat többé fenn nem tartja. Ha azonban a megszűnés a szabadalmi hivatalnak hibájából eredt vagy a megszűnés hibásan lett kihirdetve, ily hiba a szabadalom fennállásának nem árthat és az hivatalból vagy az illető tulajdonos felszólalása folytán helyreállítandó. A legújabb németbirodalmi törvény szerint ott a szabadalom megszűnik, ha annak tulajdonosa arról lemond, vagy a díjakat kellő időben a szabadalmi hivatalnál, vagy oda való szállítás végett valamely németországi postahivatalnál be nem fizette. Francziaországban a szabadalom tulajdonosa, ki az esedékes díjakat nem az illető év kezdete előtt fizette le, minden a szabadalomból származó jogokat elveszti. Az eddigi szabadalmi szabályok szerint a díjfizetés mulasztása miatt a szabadalom lejárt. Kivételesen támaszkodva ezen szabályok 10. §-ára, kegyelem utján a díjak utólagos elfogadása legfelsőbb elhatározás alapján megengedtetett. A 20. § hoz. Az érvénytelenítés második módja a visszavonás. A visszavonás kimondható : 1. gyakorlatbavétel hiánya miatt. A szabadalmi oltalom kizárólag a honi ipar támogatása szempontjából adatván, a törvény követelheti, hogy a magyar szabadalom által védett tárgy vagy eljárás a magyar korona területén gyártassék, illetve alkalmaztassák. Ezen követelmény nélkül a szabadalom csak arra szolgálna, hogy a belföldi ipar fejlesztése és a találmány tárgyának előállítása szigorú tilalom által mesterségesen megakadályoztassák. A törvényjavaslat által kiszabott határidő három évre terjed azért, mert a tapasztalás mutatja, hogy új találmány meghonositása és gyakorlati alkalmazása számos esetben pénzügyi és technikai nehézségekbe és akadályokba ütközhetik, melyek eltávolítására rendszerint bizonyos idő kell. Ha azonban a feltalált czikkre nézve belföldön szűklet mutatkozik és a feltaláló nem iparkodik azt belföldön fedezni, akkor a 3 évnél rövidebb határidő is tűzhető ki a belföldi gyakorlatba-vétel re. Sőt meg kell elégedni kivételes esetben azzal is, hogy a feltaláló a kitűzött időben a hazai és saját viszonyaihoz képest legalább mindent megtett, mi a gyakorlatbavétel foganatosítására szükséges volt. Itt mindenek előtt a concret esetben megállapítandó, vájjon a feltaláló legalább kellő igyekezetet tanusitott-e, hogy a gyakorlatbavétel czéljához érhessen. Megtámadás esetében a szabadalom tulajdonosa köteles igazolni, hogy azt gyakorlatba vette, vagy mily mértékben és mily iparkodást fejtett ki e czélnak elérésére. A gyakorlatbavétel mérvét illetőleg nem lehet addig menni, hogy követeltessék a szabadalom tulajdonosától, hogy az egész belföldi szükségletet kielégítse, mert a tárgynak a külföldről való behozatalát már a fennálló államszerződések alapján sem lehet teljesen kizárni. Ezért a törvényjavaslat a kellő terjedelemben való gyakorlatba-vétellel elégszik meg. Mi legyen ezen kellő terjedelem alatt minden egyes esetben értendő, az illető hatóság belátására van FŐRENDI IROMÁNYOK. XV. 1892 — 97. .16