Főrendiházi irományok, 1892. XV. kötet • 677-742. sz.

Irományszámok - 1892-706

122 DGGVI. SZÁM. bizva; a gyakorlatbavétel azonban színleges nem lehet, továbbá tekintetbe veendő a belföldi szükséglet és fogyasztás. Arra a feltaláló semmi esetre sem szoritkozhatik, hogy kimutassa, hogy belföldön álta­lában nines vagy csekély a szükséglet, mert azért adatik az oltalom valamennyi találmányra, hogy a feltaláló iparkodjék és törekedjék találmányát kellőleg érvényesíteni és annak piaczot szerezni. 2. Visszavonható a találmány akkor is, ha a közérdekű szabadalom tulajdonosa vona­kodott kellő kárpótlás és biztositék nyújtása mellett a szabadalom használatát másoknak meg­engedni. Vannak ugyan szakférfiak, kik a kötelező gyakorlatbavétel esetében a kötelező haszná­lati jog megadását (Lizenz-Zwang), vagy megfordítva a kötelező használati jog megadása ese­tében a gyakorlatbavételi kényszert feleslegesnek tartják. De nem szabad felejteni, hogy mind a két intézkedés igen jól megfér egymás mellett. Mint ugyanis fennebb említettem, vannak oly feltalálók, kik technikai, de leginkább pénz­ügyi viszonyok miatt találmányukat gyakran nem tudták kellőleg érvényesíteni és ezek bizo­nyos kíméletre érdemesek is; de ha találkoznak olyanok, kik készek illő kárpótlás és fizetés mellett a találmányt érvényesíteni és a feltaláló az engedélyt mégis megtagadja, a hazai ipar érdekében többé elnézést és az oltalom fentartását meg nem érdemli. Különben a kötelező használati kényszer csak közérdekű találmányokra vonatkozik, à gyakorlatba-vételi kényszer pedig minden ipari találmányra kell, hogy kiterjedjen. Melyek azok a találmányok, melyek közérdekből mások használatára átengedendők, az a szabadalmi leírás alapján Ítélendő meg. Elvkép kimondható, hogy közérdekű minden oly találmány, melyek alkalmazásától a hazai ipar lényeges fejlődése várható. Magától értendő, hogy a szabadalom-tulajdonosnak, mielőtt ily okból szabadalma vissza­vétetnék, még a törvényjavaslat által kitűzött három év lejárta után is megfelelő határidő enge­dendő, hogy a használati engedélyt kérőkkel megegyezhessen. Azon körülmény magában véve, hogy a feltaláló valakinek a használati engedélyt meg­adta, a találmány kellő kihasználása nélkül nem meuti őt a visszavonástól, mert az intézkedés czélja nem specialis igénynek kielégítésére, hanem arra irányul, hogy a hazai ipar a talál­mány teljes érvényesítése által gyarapodjék, illetőleg ezen czél más által biztosittassék, ha arra a feltaláló nem képes. A szabadalom tulajdonosa használati engedély megadására csak akkor kötelezhető, ha 1. megbízható vállalkozó találkozik, mert a feltaláló találmányát nem mindenkinek köte­les átengedni, ki annak szédelgő vagy hibás gyakorlása által netalán a találmány hírét ronthatná, 2. kellő kárpótlás és fizetés uyujtátik és 3. az 1. és 2. pont alatt kikötött feltótelek megtartása óvadék nyújtása által bizto­síttatik. 3. Visszavonható a szabadalom még akkor is, ha az előbb, vagy legalább egyidejűleg külföldön nyert oltalmat elvesztette. Azon feltaláló ugyanis, kinek szabadalma külföldön időtartama folytán lejárt, vagyis ki azt a díjak fizetésének mulasztása által lajáratta, vagy a melyről ő ott lemondott, nem érdemli azt, hogy belföldi szabadalma a magyar korona országai területén tovább oltalmaztassék. Más eset az, ha a külföldi szabadalom külföldön visszavonás vagy megsemmisítés által vesztette érvényét. Ily külföldi hatóságok által kimondott határozat a szabadalom belföldi érvé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom