Főrendiházi irományok, 1892. X. kötet • 427-462. sz.
Irományszámok - 1892-432
88 CDXXXILSZÁM. Ada). A 68. és 69. §. kapcsán már fel volt emlitve, hogy az Örökösök nem kényszeríthetők arra, miszerint oly esetben, midőn az eljárás befejezését csupán egyes ingatlanoknak az örökhagyó nevére eszközlendo bejegyzése iránt folyamatba tett külön eljárás késlelteti, az ezen eljárás keretén kivül eső többi vagyontárgyak átadására a külön eljárás befejezéséig várakozzanak. Ennek a felfogásnak szükségszerű folyományát képezi a részleges átadásnak a javaslatban contemplait első esete. Ad b). A részleges átadásnak nem lehet akadálya, hogy az örökhagyó nevére irt valamely ingatlant egy harmadik személy mint tényleges birtokos igényli s igényének érvényesítése végett a 70. §-ban meghatározott eljárásra van utasitva; mert az igény csakis a kérdéses ingatlanra vonatkozik s a telekkönyvi állapot rendezéséhez fíízŐdő érdek megóvására elegendő, ha csupán az igényelt ingatlanra vonatkozólag marad függőben az örökösödési eljárás befejezése. Ad c). Ha csupán valamely meghatározott ingatlanra vonatkozó hagyomány iránti jog tekintetében felmerült vita teszi szükségessé a perre-utasitást : a peres kérdésnek semmi vonatkozása nincsen a többi hagyatékban való jogutódlásra. A hagyomány tárgyát/nem képező többi vagyontárgyakra néave tehát megtörténhetik a részleges átadás: ha meg vannak Az átadásnak egyéb előfeltételei. Ad d). Midőn például két örökösnek a hagyatéki vagyon egy-egy harmadrésze iránt támasztott Öröklési igénye el van ismerve és a vita csak a körül forog, hogy a harmadik Ys részre nézve ki az örökös: akkor kétségtelen, hogy a nem vitás */s részre nézve az átadó végzés aggály nélkül meghozható, — mert az örökösödési per tárgyát csakis a harmadik Y 3 készre nézve támasztott öröklési igény képezheti. Ad e). Hasonlóan helye lehet a részleges átadásnak akkor is, ha pl. az egyik örökösnek az anyja utáni öröklés czímén a hagyaték egyik fele részére nézve támasztott igénye kétségbe nem vonatott s a megoldatlan kérdés csak akörül forog: vájjon ugyanaz az örökös a hagyaték másik feléből az atyja utáni öröklés czímén követelhet-e örökrészt vagy sem? mert bármi legyen is ily esetben az atyai hagyatékra, tehát az egész vagyon felerészére vonatkozóan folyamatba teendő per eredménye, az anyai felerész iránti jog minden viszonyok közt érintetlenül marad. A részleges hagyaték-átadás intézményénél a fősúly a felek érdekén fekszik s ugyanazért a részleges átadás csak kérelemre rendelhető el. Miután pedig a közös vagyon felosztása csak valamennyi társtulajdonos hozzájárulásával történhetik, kétséget nem szenved, hogy a reális osztályt mindaddig nem lehet végrehajtani, míg a vitás rész tekintetében is meg nem állapittatik, hogy az öröklési jog kit illet? Kivételnek — a dolog természete szerint'— csupán készpénzre, értékpapírokra vagy helyettesíthető ingókra nézve lehet helye. A vitás arány részre nézve érdekelt igénylöknek jogát — ehhez képest — a részleges átadás nem érinti s ezért az ő ellenzésök nem akadályozhatja a részleges átadás iránt előterjesztett kérelem teljesítését. A §. többi intézkedései nem szorulnak közelebbi magyarázatra. 78., 79., 81. §§. Jelentékenyen hozzájárul az Örökösödési eljárcís egyszerűsítéséhez,, valamint annak a kívánalomnak minél teljesebb megvalósításához, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak és kötönösen az ingatlanok minél rövidebb idő alatt a jogi forgalomra képes állapotba helyeztessenek: ha oly esetben, midőn a közvetlen jogutódlás kérdése tisztán áll, a közvetlen jogutódlással elválaszthatlanul össze nem függő — bár természetüknél fogva az örökösödési eljárás keretébe tartozó — kérdések elkülönittetnek s az azokra vonatkozó jogok érvényesítése — megfelelő biztosítás mellett — az átadás után megindítandó perre hagyatik fenn.
