Főrendiházi irományok, 1892. X. kötet • 427-462. sz.
Irományszámok - 1892-432
CDXXXII SZÁM. 81 mészetbeni felosztása által ejtessék meg, a létrejött megállapodás megvalósítása a hagyaték tárgyalását vezető közjegyző intézkedési körébe tartozik. Ugyancsak a per útjára utasítandó kérdéseknek kevesbitését czélozza az 53. §. második bekezdése is. A tényleges osztály per nélkül való megejtésének egyik további módozatát contemplálja ezen kívül a javaslat 95. §-a, melynek a) pontja megengedi, hogy az örököstársaknak meghatározott hányadrészekben jutotr, természetben, fel nem osztható vagyon-tárgyaknak elárvereztetését a hagyatéki biróság akkor is elrendelhesse, ha az árverést valamelyik örököstárs kéri. Ez esetben az osztály a vételár aránylagos felosztása utján történik, még ha erre nézve a felek nem is jutottak egyértelmű megállapodásra. A 60. §. az által kivan az oszálytegyezség létrejöttén könnyíteni, hogy megengedi, miszerint az osztályba oly vagyontárgyakat is lehessen bevonni, melyek a hagyatékhoz nem tartoznak ugyan, de a melyeket az örökhagyó házastársa vagy az örököstársak valamelyike osztály alá bocsát, vagy kiegyenlítési értékül átad. Tekintve azonban, hogy a hagyatéki biróság átadó végzése csakis a hagyatékhoz tartozó ingatlanok tekintetében szolgálhat a telekkönyvi bejegyzés alapjául s valamely élő személy tulajdonául felvett ingatlanra vonatkozó dologi jogszerzés okmányi alapját csakis az illető személy nyilatkozatát tartalmazó irat képezheti: ugyanazért szükséges, hogy a hagyatékhoz nem tartozó ingatlannak osztály alá bocsátására vonatkozó nyilatkozat külön okiratban vagy külön jegyzőkönyvben tétessék meg. Az ez iránti eljárásnak egyébiránt csak a felek kérelmére és csak annyiban van helye, a mennyiben az érdekeltek az élők közötti jogügylettel áfengedett ingatlanokra vonatkozó dologi jogszerzés telekkönyvi bejegyzése iránt a hagyatéki biróság közvetítését igénybe veszik. 61. §. A 4. §. alapján folyamatba tett feltételes hivatalból való eljárásnak csakis ae a czélja, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlanok tekintetében a bekövetkezett jogváltozás a nyilvánkonyvbe bejegyeztessék. Ha tehát a hagyatéki ingatlanokra vonatkozó kérdések megoldásával ez a czél el van érve: akkor teljesen az érdekeltekre kell bizni, vájjon az eljárást hagyatékhoz tartozó egyéb vagyontárgyakra kivánják-e kiterjeszteni. 62. és 63. §. , Az eddigi eljárásnak egyik lényeges hiánya az, hogy abban az esetben, ha Valamely örökös a tárgyalásra meg nem jelenik, az eljárást befejezni nem lehet, mert a törvény az elmaradás következményeit meg nem állapítja. * Ennek a hiánynak pótlását a javaslat különbözően eszközli akkor, ha a meg nem jelent örökösnek örökösödési joga nem vitás, és akkor, ha a meg nem jelent örökösnek Örökösödési igényét a megjelent örökösök el nem ismerik. Az első esetben már csak az osztály megejtéséről, jelesül a meg nem jelent örökös osztályrészek meghatározásáról van szó, s a tárgyalásnak ezt a kérdését az örökös személyes jelenléte nélkül is lehet megoldani: • .. '. Az örökös, a ki az örökséget ipso jure szerezte meg, magát az öröklési jogot a megjelenés elmulasztásával el nem vesztheti, s a meg nem jelenés következménye csak abban állhat, hogy örökségi osztályrésze a beszerzett, vagy a megjelent örököstársak által bemutatott adatok alapján határoztatik meg. De mert a javaslat a meg nem jelent örökös érdekét lehetőleg megóvni akarja, akként intézkedik, hogy a tárgyalás a meg nem jelent örökös részére kinevezendő ügygondnokkal tartassék meg, Az ügygondnoknak módjában állhat mindazoknak az adatoknak megszerzése körül közreműködni, melyek a meg nem jelent örökös Örökségijutalékának ; niegFŐKENDI IROMÁNYOK. Ï. 1892—97. II
