Főrendiházi irományok, 1892. IX. kötet • 426. sz.
Irományszámok - 1892-426
40 V4m - Szerződésileg Tarifaszám Az árú megnevezése egység me S köt öttvám 494 Földmívelő eszközök — vm. 502 Gépek és géprészek öntött vasból stb.. 100 kg. 6 503 Gépek, géprészek kovácsolt vasból stb. . * » 1^ 504 Gépek gőz, villamos stb. erőre; mezőgazdasági stb. gépek . . . — vm. 562-ből Közönséges ecsetek és kefék — 400 A mint a fentebbi mérséklések kétségtelenül a mi kivitelünknek is előnyére fognak válni, ugy a Rumániában uralomra jutott védvámos áramlattal szemben a német-rumán kereskedelmi szerződésben foglalt megkötéseknek is nagyobb jelentőséget kell tulajdoni tanunk, mert általuk hosszabb időre ki vannak zárva oly vámemelések, melyek alkalom- és ötletszerűleg a kereskedelmi viszonyok nagy kárára esetleg elrendeltetnének. Áttérve az egyezmény egyes határozatainak ismertetésére, megjegyzem, hogy az egyezmény három részből áll, u. m.: a főszerződésből, melyhez mellékletkép az iparigazolvány-minta tartozik, a pótczikkből és a zárjegyzókönyvből. A főszerződés a legnagyobb kedvezmény kölcsönös biztosításán alapuló megállapodásokat tartalmazza, melyek lényegileg a Rumania és Svájcz között 1893. évi márczius hó 3-án kötött és azonos elveken alapuló kereskedelmi egyezmény határozataival megegyeznek. Az I. czikk a legnagyobb kedvezményt a szerződő felek alattvalóira, hajóira, földtermékeire és saját gyártású iparczikkei tekintetében állapítja meg, kimondatván, hogy ez által a kereskedés, ipar, rendészet és közbiztonság tekintetében a szerződő felek területein érvényes szabályok nem érintetnek. A II czikkben a legnagyobb kedvezmény szerinti bánásmód különösen a beviteli vámok tekintetében biztosíttatik azon árúk, földtermékek és iparczikkekre nézve, melyek az egyik szerződő fél területéről a másik fél területére vitetnek, akár fogyasztás vagy beraktározás, akár ismétkivitel vagy átvitel czéljából. A legnagyobb kedvezmény biztosíttatik továbbá a kiviteli vámok és az átvitel tekintetében egyúttal az átviteli forgalom kölcsönösen vámmentesnek nyilvánittatik. A III. czikk szerint tilalmakat az egyik szerződő fél a másik fél irányában csak az esetben alkalmazhat, ha azok a többi vagy legalább az ugyanazon viszonyok közt levő államokra is érvénynyel birnak. Ez alól kivételnek csak rendkívüli körülmények között a hadi szükségletek szempontjából van helye. Az állategészségügyi szempontból elrendelt tilalmak ügyére alább terjeszkedem ki. A IV. czikk az egyik szerződő fél kereskedői, gyárosai vagy iparosai által a másik fél területén teendő bevásárlások, vagy ugyanott gyűjtendő megrendelések, az ezekkel foglalkozó kereskedelmi utazók jogosultsága, iparigazolványai és adómentessége tekintetében a fennálló kereskedelmi szerződéseinkben foglalt ide vágó határozatokkal egybehangzó megállapodásokat tartalmaz és a legnagyobb kedvezményt a kereskedelmi utazókra nézve kölcsönösen biztosítja. Az V. czikk az egyik fél gyárosai, kereskedői vagy kereskedelmi utazói által a másik fél területére vitt árúmustrák ideiglenes vámmentességét állapítja meg, az e részben az illető állam területén érvényben lévő szabályok által megkívánt alakszerűségek megtartásának feltétele mellett. A VI. czikk értelmében a szerződő felek alattvalói a másik fél területein mindennemű katonai szolgálattétel vagy adó és rendkívüli kényszerszolgáítatás alól fel vannak mentve. Ez alól kivételt képeznek az ingatlan javak birtoklásával egybekötöttt terhek és kötelezettségek.
