Főrendiházi irományok, 1892. VII. kötet • 361-408. sz.

Irományszámok - 1892-401

CDi. SZÁM. 233 gelék kiadása napjától számítandó négy hónap alatt, a többi részleteket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi m. kir. minister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel a minister által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatok legyenek. A késedelem következményei egyedül az engedélyest terhelik. A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen függelékben az ennek kiegészítő részét képező épitési és üzletberendezési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásokról 1889. évi deczember hó 14-én s folytatólag 16-án, továbbá 1891. évi május 22-én felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és a mennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az épitési engedélyt — harmadik személyeknek a kisajátítási törvényben, illetve a törvényes határozmányokban biztosított jogaiknak érintetlenül hagyása mellett — és pedig a cs. és kir. közös pénzügy minister nevében a bosnyák vonalrészt illetőleg is megadja. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pálya építése közben vagy bármikor azután is a fent érintett tekintetekből s alapon kivánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya építését engedélyes az engedélyokmányi függelék kiadása napjától számított két év alatt befejezni és azt, valamint a közúti hidat is a közforgalomnak átadni tartozik. 7. §. < Az engedélyes részvénytársaság által a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről jóváhagyott tervek szerint létesítendő s ugy a közúti, mint a vasúti forgalom czéljaira berendezendő Száva-hid a magyar korona országainak és Bosnia és Herczegovinának közös tulajdonát képezi, engedélyes részére azonban ezen állami tulajdont képezendő hidra nézve a vasutüzleti használati jog a jelen okmány korlátai között s az engedély egész tartamára díjtalanul biztosíttatik. Az egész hídnak tehát a közúti forgalom czéljaira szolgáló hidrésznek fentartása is engedélyest terheli, viszont a közúti hídon befolyó vámjövedelem is az engedélyes javára esik. 8. §. Ezen pálya kiépítése és üzlete czéljaira a kisajátítási jog magyar területen az 1881 : XLI. t.-ez. értelmében, a bosnyák területen pedig az ottani törvényes határozmányok értelmében ezennel engedélyeztetik. 9. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 880.000 frt, azaz nyolczszáznyolczvanezer forintban állapitta tik meg. Ezen tőkéből a magyar vonalrészre 480.000, a bosnyák vonalrészre pedig 400.000 forint esik. A magyar vonalrész 480.000 forintnyi tényleges tőkéjének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapítja meg; a bosnyák vonalrészre eső épitési tőke beszerzése pedig à bosniaherczegovinai országos kormány és az engedélyes részvénytársaság közti külön megállapodásnak tartatik fenn. FŐRENDI IROMÁNYOK. VII. 1892-97. 30