Főrendiházi irományok, 1892. VII. kötet • 361-408. sz.

Irományszámok - 1892-398

CCCXGVIII.SZÁM. 185 24k melléklet a 398, számú irományhoz. Indokolás, „a versecz-kubini helyi érdekű vasút engedélyezéséről" szóló tör vényj avaslathoz. Hazánk déli részében Versecz város és Temes-Kubin község kőzött fekvő nagy kiterjedésű területek szorgalmas lakossága, megfelelő közlekedési eszközök hiánya miat^ gazdasági tevékenységét az állattenyésztésben kénytelen Összpontosítani s belterjesebb mezőgazdasággal nem foglalkozhatik, a mi annyival inkább hátrányos állapotot képez, mert az ezen vidéken elterülő s ez idő szerint csak legeltetésre szolgáló nagy kiterjedésű homokos területek kiválóan alkalmasaknak mutatkoznak egy új s jövedelmező mezőgazdasági mívelési ágnak, nevezetesen a szőlőtenyésztésnek nagyobbszabású berendezésére. Az egyoldalú mezőgazdasági tevékenység hátrányai, valamint a jövedelmezőtlen és míveletlen homokos területek megfelelőbb értékesítése és kihasználhatása egyaránt megérlelték e vidék lakosságánál a törekvést arra nézve, hogy a Duna folyam a vidék átszelésével a m. kir. államvasutak temesvár-buziási vonalával összeköttetésbe hozassék, készséggel támogatta tehát a vidék lakossága a Versecztöl kiindulva Temes-Kubinig vezetendő helyi érdekű vasút létesítését, a mely tervnek kivitele czéljából Ürményi Bernát és érdektársai 1891. év folyamán kértek és kaptak előmunkálati engedélyt. A jelzett vasútvonal megépítésének biztosítását egyébiránt a kormány is kezdettől fogva kiválóbb érdeklődéssel kisérte, mert nem egy alárendelt jelentőségű helyi érdekű vasút létesítése forgott szóban, hanem magasabb állami és közgazdasági érdekek érvényesítésének lehetősége lépett előtérbe, a mennyiben egyrészt e vasút Temes-Kubin végpontjával a Dunához csatlakozva, közvetve (Szerbiával) ujabb külföldi vasúti összeköttetést hozand létre; másrészt pedig a Temes vármegyébe kebelezett polgárosított határőrvidéket közvetlenebb kapcsolatba hozza a vármegye távolabbi részeivel s a fő- és székvárossal kétségkivül fokozni fogja az összetartozandóság érzetét s igy erősbitendi a magyar állameszmét is, módot és lehetőséget nyújtván egyúttal az állam birtokában levő Delibláti homok-pusztaságnak szőlő tenyésztési czéíokból már kilátásba vett betelepítésének gyorsabb keresztülvitelére. A kiadott előmunkálati engedély alapján a vasútvonal részletes tervei előterjesztetvén, — miután ezek általában elfogadhatóknak találtattak, — a vonal közigazgatási bejárása 1892. évi november hóban, az engedélyezési tárgyalás pedig folyó évi márczius hóban megtartatott. FŐRENDI IROMÁNYOK. VII. 1892-97. 24