Főrendiházi irományok, 1892. VI. kötet • 277-360. sz.
Irományszámok - 1892-298
168 CCXCVIII. SZÁM. Hasonló tapasztalatok mutatkoznak egyéb csomagokban és burkolatokban előforduló árúknál, pl. a vas szegeknél, tííknél, gyertyáknál stb v a melyeknél sokszor a kijelölt mennyiségnél sokkal kisebb szám vagy súly található és ennélfogva az ár is alacsonyabb, mint a helyes súlylyal vagyszámmal töltött csomagoknál, melyek azután a közforgalomban el nem kelnek. A szolid gyáros, kereskedő, valamint a fogyasztó közönség tehát egyaránt védelmet követel ezen visszaélés ellen, mely különben a forgalom érdekeit csorbítja, mert természetesen megdrágítván az árút, következéskép a fogyasztást zsibbasztja. Egyik kereskedelmi és iparkamara már 1878. évről szóló jelentésében arra utalt, hogy az árvamegyei gyolcs és kelmeárúsok által eladott s főleg a morvaországi gyárakból kikerült árúk a szokásos mérettől eltérífleg, 3—4 méternyi hiányt tüntetnek fel. Miután különösen a gyapjúfonalakkal űzött viszszaélések tűntek fel, a magyarországi kereskedelmi és iparkamarák a szóban forgó tárgyban véleményezésre hivattak fel. Miután pedig a kamarák az emiitett visszaéléseket mint a tapasztalat által beigazoltaknak jelezték, szükségesnek mutatkozott, hogy a visszaélések meggátlására és azok megtorlására törvényes rendszabályok vétessenek kilátásba. A panaszolt visszaélések kútforrása leginkább a gyárak működésére vezethető vissza, s miután ezen visszaélések a hazai forgalom terén is akkép gátolhatok meg a leghathatósabban, ha a védelem ezen visszaélések ellen azon területen és országban is érvényesíthető, mely országgal kereskedőink a legsűrűbb forgalmi Összeköttetésben vannak, tárgyalásokat folytattam az osztrák kereskedelemügyi ministerrel azon czélból, hogy az észlelt visszaélések meggátlására 0 Felsége többi királyságaiban is és országaiban is törvényes intézkedések léptettessenek életbe. Ezen tárgyalások kedvező eredményre vezettek és az osztrák kereskedelemügyi minister arról értesített, miszerint a jelzett irányban vagy a büntető törvénybe vagy külön törvénybe oly rendelkezés fog fölvétetni, mely a szóban forgó visszaélés megtorlását czélozza. Ezeknek előrebocsátása után van szerencsém a jelen törvényjavaslat részletes indokolására áttérni. A felsorolt és általánosan jelzett visszaélések meggátlására a törvényjavaslat 1. §-a az igazmondás elvét kivánja a csomagárúk mennyiség tartalmának megjelölésénél érvényre emelni, s általánosságban azt kivánja, hogy ott, a hol a csomagokban forgalomba kerülő árúk menynyiséggel jelöltetnek, mennyisége az igazsághoz hiven feltüntettessék. Az egész törvényjavaslatnak czélja és iránya az lévén, hogy a csomagárúk mennyiségtartalmának megcsonkítása s igy a vevő közönség megkárosítása akadályoztassák meg, a csomagban foglalt árúmiuőség szerinti jelzése a törvényjavaslat által nem érintetik. E tekintetben részint a büntető törvénykönyv, részint pedig az 1884: XVIL t.-cz. foglalt ipartörvény 58. §-a tartalmazza a szükséges intézkedéseket. Jóllehet itt-ott némely oly árú van már régóta a forgalomban, melyek súlya és beosztása a hazai törvényes mértéknek meg nem felelő, mégis tekintettel az ellenőrzés hathatósabb gyakorlására, valamint arra is, hogy az átszámítási nehézségek csak a kezdetben fognak mutatkozni, a belföldi forgalomba kerülő árúkra nézve indokoltnak mutatkozik, hogy azok mennyisége az országban szokásos törvényes mértékben jelöltessék meg, mi annyival kevésbbé okozhat nehézséget, mert a külföldi gyárak bizonyára igyekezni fognak a Magyarországba szánt árúkat az itt honos mértéknek megfelelően beosztani. Az 1. §. intézkedése nem zárja ki azon lehetőséget, hogy bizonyos árúkon a mennyiségtartalom megjelölése szánt-szándékosan mellőztetik a végett, hogy a bár ki nem jelölt, de a gyakorlat szerint szokásos mennyiség csalárd szándékból megrövidíttessék. Már pedig fontos érdekek követelhetik, hogy bizonyos árúkon a mennyiség-tartalomnak megjelölése ne hiányozzék. Ennélfogva indokolttá válik, hogy a kereskedelemügyi minister felhatalmaztassék arra, miszerint a szakközegek meghallgatása mellett rendelet által bizonyos árúkra nézve a csomagokban levő mennyiség megjelölését kötelezoleg állapithassa meg és egyúttal a kötelező megjelölés módját
